Irodalmi Szemle, 1966

1966/2

1909. november 10-én született Pécsváradon (Magyarország). Gyermekkorát Szlovákiában tölti, de művésszé Prágában formálódik, ahová elsősorban az újságírói pálya vonzza. Azonban többet rajzol, mint ír, s 1930-ban (Fulla és Galanda akkor adják ki manifesztációs Ma­gánleveleiket) W. Nowak tanítványaként a prágai Festőakadémia hallgatója lesz. A követ­kező évben már részt vesz egy kiállításon, és két év múlva Párizsba látogat. Nemes alapjá­ban az európai modern irányzatokkal jegyzi el magát. Erről J. Urzidil a pozsonyi Fórum című folyóiratban (a prágai Dr. Hugo Feigl-képtár- ban történő első önálló kiállítása után) már 1936-ban cikket ír. S ír arról is, hogyan tolja Nemes a bonnardi festmények logikáját a mat­tisi színek és a Klee-képek atmoszférája felé, s ír művészetének inspirációiról, tengerentúli egzotikumáról, költői intimizmusáról stb. Két év múlva Nemes már Osztraván és Kassán ál­lítja ki képeit. Ez az év azonban már túlontiíl tele volt gyűlölettel, mely veszélyes volt nem­csak művészetére, de Jpuszta életére nézve is. Emigrációba kényszerült. Helsinkiből azonban a terjedő háború miatt tovább kellett mene­külnie Norvégiába, majd 1940-ben, a német invázió után, Svédországba. Stockholmban tele­pedett meg. Ismét dolgozni kezdett, és 1941- ben megrendezte első kiállítását is. A szürrealizmus a háború éveiben nemcsak a háború és az übermenschek „új művészeti rendje“ elleni tiltakozás volt. Abban a néhány országban, ahol hívei nem kényszerültek ille­galitásba, elsősorban a szabadság és a forra­dalom entliuziazmusát jelentette. Ilyen volt pl. Breton aktivitása Amerikában, s Nemes tevékenysége Svédországban. Az utóbbi 1943- ban A. Yunkersszel, M. V. Svanberggel és C. O. Hulténnal megalakítja a „Minotaure“ csopor­tot, amely messzemenően hatásosabb volt, mint pl. a szorosan helyi jelentőségű halmstadi csoport szürrealista intermezzója a harmincas években. Nemes és Yunkers elsősorban az in­ternacionalizmus elemeit hozták a művészet­be. (Yunkers lett származású festő sorsa ha­sonló volt a Nemeséhez.) Megmutatkozott ez Picasso-, Chagall-, Miró- és Ernest-motívu­mokra épített műveikben, és Nemes esetében Chiric metafizikus festészete elemeinek egyéni újjászerkesztésében. A Minotaure“ csoport tagjainak hangsúlyozott imaginativitása éles ellentétben állt a svéd expresszionizmus és az északi romanticizmus kegyelettel őrzött ha­gyományaival. 1947-ben Nemes visszatért Prágába, s itt új­ból meg akart telepedni. Ez az év azonban jelentős svédországi sikereinek az éve volt. A stockholmi Form képtárban rendezett ki­állítása nagyon sikeres volt, és kinevezték a göteborgi képzőművészeti iskola (Valand) igazgatójává is; ezek a tények döntöttek to­vábbi sorsa felől. Visszatért Svédországba, nyolc évig a Valandon tanított, és ma — bár ezt a stockholmi akadémia féltékeny és kon­zervatív professzorai nem nagy örömmel hall­ják — a „Nemes-iskola“ érvényes és jelentős fogalom a svéd művészetben. Pedagógiai rend­szere a sokoldalú elméleti és gyakorlati okta­%1<hnJLf t //*) x ^ Nemes Endre: Rajz (1958)

Next

/
Oldalképek
Tartalom