Irodalmi Szemle, 1965
1965/1 - FIGYELŐ - Fónod Zoltán: Szőke József: Katicabogár
megfigyeléseit aránylag jó művészi színvonalon dolgozta fel, és a kötet néhány írásával jelentős emocionális hatást ér el. Dávid Teréz e témakörben újat is nyújt, ezért ezeket az írásait le kellene fordítani és folyóiratokban megjelentetni. Egri Viktor Boldogok szigete című terjedelmes regényében új eszmei piedesztál- Tól tér vissza a háború előtt egyszer már feldolgozott anyaghoz. A fiatal értelmiség problematikájára helyezi a hangsúlyt, amely az első világháború megrázó élményei, erkölcsi válsága és a vélt pozitív értékek pusztulása után biztonságra talál a társadalom forradalmi erőinek oldalán. Rutinnal megírt, szolid iparosmunka ez, amely az unalmas és vontatott első száz oldal után, helyenként ugyan leköti az olvasó figyelmét, de nem ragadja magával. Ordódy Katalin Dunáról fúj a szél című regénye a különben tehetséges írónő sikertelen kiruccanása a gyári regény területére. A valóságról többet mondanak Barsi Imre a Tegnap és holnap című kötetben megjelent színes riportjai. Valójában egy tanulmányi kirándulás ez Csehszlovákia legAz elmúlt esztendőben a hazai magyar prózairodalomban nem keletkezett kiemelkedő művészi alkotás, rendkívüli művészi érték. De ez az év sem múlt el pozitív művészi eredmények n<lkül. Dobos László és Duba Gyula alkotásai tovább erősítik a fordulatot, előbbre viszik a fejlődést, emelik a mércét. A mérleg bizomiára még örömtelibb volna, ha az írók lényegesen magasabb művészi igényeket támasztanának önmagukkal szemben, ha jobban, hatékonyabban gazdálkodnának tehetségükkel, és mennyiség helyett a minőség átütő javítását tartanák szem előtt. Ez természetesen helyes anyag- és témaválasztást, azonkívül szorgalmas, kitartó szövegcsiszolást igényel. Erre kötelezik őket a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődésének szükségletei és küldetése, de írói becsületük is. Szőke József: Katicabogár Nem vagyok híve az adagolt izgalomkeltésnek — legalábbis regényben nem! — így az Üj Ifjúság hasábjain közölt Katicabogárral való tényleges találkozásom csak a könyvalakban való megjelenéstől datálódik. Csupán néhány telefonhívásra emlékszem, amikor az olvasók — főleg pedagógusok — az érzelmi morbiditás jeleit sejtve viszolyogva kérdezték, vajon a folytatásos formában közölt regény helyenkénti túl részletező, hatáskeltő „konkrétsága“ nem rontja-e az ifjúság ízlését, erkölcsét. A könyv javára legyen mondva, hogy ezek az erotikus célzatú, illusztratív leírások kiiktatódtak, s a regény mégcsak kárát sem szenvedte. Ha a filmekben a közelmúltban kissé sckaltuk az ágyjeleneteket, úgy irodalmunkban az utóbbi időben a kelleténél nagyobb szerepet kapott nem egyszer a „kebelbarátság“. Férfi és nő kapcsolata, vonzalma ugyanis egyes írásokban gyakorta csupán a lihegé^re, az ágyék körüli „szárnyalásra" silányult. Szőke témája kínálja ugyan a lehetőségeket, az ösztönélet meglehetősen kétes, külsőségekben (leírásokban) kiütköző olcsóságát, a szerző azonban — helyes arányérzékkel — mindvégig kerüli. Tegyük hozzá: anélkül, hogy a téma érdekessége, izzása ez által csökkenne. A Katicabogárban elsősorban a téma maisága, sablonkerülő életszerűsége a megnyerő. Szőke úgy vall a ma emberéről, gondolatairól, érzéseiről, erkölcsi konfliktusairól, hogy mellőzi az oktatgatás erőszakolt, d:daktikus célzásait. Emberek, egyének, jellemek sorsán, s viszonyulásán keresztül — őszinte írói magatartással — foglal állást változó, fejlődő új világunk nem egyszer törésekkel, erkölcsi konfliktusokkal tarkított problémáihoz. A naplószerüség Szőke számára sokszor csak ürügy, hogy elsőszemélyes megjelenítéssel vonultassa fel a regény kassai építkezésre került fő hőse — Nagy Katalin — életének azt a kis szakaszát, melyet bizonytalanságok, útkeresések, buktatók s a közösség sokszor nyers, de végsősoron emberséget, szeretetet rejtő segítő készsége tarkít és formál. A regény fő hőse foglalkozására nézve kőműves, de ugyanúgy lehetne bérelszámoló, mérnök vagy bármi más. Az adott szakma- választást — az intellektuális töltésű napló nyugatibb határától Szlovákia legkeletibb csücskéig. Barsi nem törekszik a jelenségek elemzésére, hanem az érdekességek és újdonságok feljegyzésére. Bő ismeret- anyaggal rendelkező, tapasztalt riporter, jó könyv ez, megfelelő nyelvi színvonalon.
