Irodalmi Szemle, 1965
1965/1 - SZÍNHÁZI FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 (2. folytatás)
és közben a New York Times 1963. december 8-i közleményére hivatkozik. A Nation című hetilap 1964. január 21-1 száma is megállapította, hogy a hír, miszerint Oswaldné tudott volna a puskáról — tehát az a hír, amit az FBI szándékosan engedett kiszivárogni a nyilvánosság elé — „hamis volt, s ez már bebizonyosodott. Az amerikai sajtó ellenben továbbra is kitartott emellett, hogy „ott (azaz a garázsban) van (a puska)“ (Times, 1964. február 14.). Dehát mindez egyelőre nem több. mint találgatás. Sem Lane, sem más nem hivatalos amerikai személyiség, sem a New York Times, sem más folyóirat nem beszélt az asz- szonnyal a rendőrség kizárásával: a biztonsági szerveken kívtil csupán a Warren- bizottság tudhatott meg tőle magától egyet-mást. Oswaldné ugyanis a merénylet óta a Titkos Szolgálat „védelme alatt“ áll. Az asszony helyzete különben is nehéz. Külföldi nő, rokonok és anyagi eszközök híján. Asszony kis gyerekekkel, aki egy lépést sem tehet amerikai pénz és az amerikai hivatalok nélkül. Hazájába aligha térhetne vissza — ki van tehát szolgáltatva az általa választott ország kénye-kedvének. Ha valaki elgondolkodik az asszony tanúvallomásainak szavahihetősége felett, nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a tényt. A lövés i Az 1963. november 24—i sajtóértekezleten ez a párbeszéd pergett le Wade ügyész és az újságírók között: Wade: „Mondtam-e már, hogy Oswald lőfegyverén (gun) ujj lenyomatokat találtak? Újságíró: Milyen lőfegyveren (gun)? Wade: A puskán (rifle) ... Újságíró: A puskán az ujj lenyomatok tőle, Oswaldtól származtak? Wade: Igen. Újságíró: Ujj lenyomatok voltak? Wade: Inkább tenyér lenyomatok.“ így az , inkább“ szócska segítségével, amit az ügyész miután 13 esztendőn át űzi a mesterségét, és azelőtt négy éven át az FBI ügynöke volt, inkább el is hagyhatott volna, a személyt teljes biztonsággal azonosító ujjlenyomatot egyszerű tenyérlenyomatra változtatta, amelyről már nem lehetne ugyanazt állítani. De ez még csak az első meghátrálás volt: a másodikra néhány nappal később került sor. A Spiegel című hetilap 1963. december 4-i száma szerint maga az FBI is arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „a karabélyon soha nem találtak (még) egyetlen tenyér lenyomatot sem.“ Hasonló sors érte az úgynevezett paraffin-próbát is. A próba alapelve egyszerű: a lövés közben elszabaduló puskapor mikroszkopikus részecskéi rendszerint megragadnak a bőrön. Paraffint öntenek rá, amely a részecskéket magába szívja. A vegyelemzés aztán kimutatja a puskaport. Elsőízben az Associated Press 1963. november 23-i jelentése tesz említést ezekről a próbákról: Charles Brown, aki erre a műveletre specializálja magát, „kifejezte meggyőződését, hogy a kezén és arcán végrehajtott próba további bizonyítékot szolgáltat Oswald bűnösségéről.“ Egy nappal később maga Henry Wade tért vissza ehhez a témához: Újságíró: És mit mond a paraffin-próba? Wade: Igen. Megtörtént a paraffin-próba, és kimutatja, hogy nem rég lőtt fegyverből (gun) — kimutatta mind a két kezén. Újságíró: Mind a két kezén? Wade: Mind a két kezén. Úságíró: Tehát nem rég lőtt puskából (rifle)? Wade: Pisztolyból (gun).“ Itt mindenekelőtt az tűnik fel, hogy hosszas és gazdag tapasztalatokkal rendelkező ügyészi gyakorlatához kéoest (több mint húsz embert juttatott már villanyszékbe) túlontúl hiányos szakértelemmel bánik Wade a fegyverek nevével, és ezzel állandóan megzavarja az újságírókat. Különösen a „gun“ szót használja úgy. hogy az puskát is pisztolyt is jelenthet, bár pont ebben az esetben meg kellene gondosan kü’önböztetnie a kettőt: az ő szóhasználata mellett ugyanis nem világos, mikor gondol puskára.
