Irodalmi Szemle, 1965
1965/6 - JÓKAI NAPOK 1965 - Kardos István: A magyar nemzetiségű dolgozók kulturális színvonalának minősítése
Kardos István A Csemadok Központi Bizottsága, a Népművelési Intézetnek és a Nyitrai Pedagógiai Fakultás marxista-leninista tanszékének közös szervezésében, mintegy 150 külső munkatárs segítségével* az 1964. XII. 1. és 1965. II. 28. közötti időben felmérést végeztünk. Kutató munkánk a magyar nemzetiségű dolgozók kulturális életének, valamint a kulturális tevékenységet közvetlenül befolyásoló gazdasági tényezők színvonalának vizsgálatára irányult. E tudományos felmérést a kulturális élet szervezésében és irányításában nélkülözhetetlen átfogóbb valóságismeret igénye indokolta. A kutatás területén kettős számkulcs alapján megjelölt 24 dél-szlovákiai község (Fél, Nádszeg, Diószeg, Vága, Besenyő, Menyhe, Felsőkirályi, Lédec, Ögyalla, Naszvad, Gúta, Ipolybél, Alsószecse, Ipolyvisk, Kálna, Cakó, Nagybalog, Ipoly- balog, Szádalmas, Páskaháza, Borsi, Kistárkány, Vaján, Matyóc) és 1103 magyar nemzetiségű 20—65 életév közötti dolgozó képezte. Mind a megjelölt községek, mind a vizsgált személyek lakhelyének területi megoszlása összhangban van a három szlovákiai kerület magyar nemzetiségű lakosságának arányával. A járások viszonylatában ezt a szempontot már nem követhettük. Tudatosan elvonatkoztattunk a járási székhelyektől is, a magyar nemzetiségű lakosság szociális struktúrájára vonatkozó adatok teljes hiányában el kellett tekintenünk a vizsgálandó személyek szociális arányosításától is. A valóság pontosabb tükrözése érdekében néhány esetben helyi számkulcs alapján jelöltük meg a felmért személyeket. A községekre vonatkozó adatokat a HNB-ok, a helyi pártszervezetek és más társadalmi szervek segítségével nyertük. A személyekre vonatkozó felmérésben a meghatározott kérdések alapján történő személyes értekezés (konzultáció) módszerét alkalmaztuk, s ragaszkodtunk az anonimitás elvéhez. Az anyag feldolgozásában, különösen az összegezésekben elvonatkoztattunk a pontatlan vagy fel nem tüntetett adatok tételszámaitól. Hangsúlyozzuk, hogy felmérésünk nem a valóság teljes tükrözésének igényével történt, s ezért csak a szondázás rendszerű kutatás nyújtotta lehetőségekre támaszkodva általánosíthatunk e munka eredményei alapján. 1. A felmért 24 község lakosságának száma 52 969. Bár a községek lélekszámában nagy különbségek vannak (Gúta — 10 846, Páskaháza 392), lényegében valamennyi vizsgált község falu. Jelentősebb urbanizációs folyamatról csak Gúta, Ögyalla és Diószeg esetében beszélhetünk. A foglalkoztatottak száma 27 443, vagyis a lakosság 51,8 %-a alkalmazásban van. Persze ezt a számot csak abban az esetben értékelhetnők egyértelműen pozitívan, ha a 15. életévüket betöltő tanuló fiatalok száma is arányban lenne az országos átlaggal. * Ezennel is köszönetünket fejezzük ki azoknak a pedagógusoknak, kultúrmunkásoknak, főiskolai hallgatóknak, akik önzetlenül segítettek e munkában. Megkülönböztetett hálával köszönjük Jalecné Lökös Máriának az anyag feldolgozásában nyújtott segítségét. a magyar nemzetiségű dolgozók kulturális színvonalának minősítése
