Irodalmi Szemle, 1965
1965/6 - JÓKAI NAPOK 1965 - Kardos István: A magyar nemzetiségű dolgozók kulturális színvonalának minősítése
A foglalkoztatott lakosság megoszlása a következő képet nyújtja: iparban mezőgazdaságban értelmiségi dolgozók egyéb (kisipari szöv. dolgozói, kereskedelmi dolgozók, közlekedés, stb.) számban 8 578 10 287 37,5 % 1943 6 635 24,2 % %-ban 31,2 °/o 7,1 % Az 1938-as Szlovákiára vonatkozó adatokhoz viszonyítva e számokból kiviláglik, hogy a szocialista iparosítás jelentősen érintette Dél-Szlovákia magyar lakta területeit is, s ez számottevő szociális átcsoportosulást eredményezett. Annak ellenére, hogy a vizsgált terület ipari munkásai és mezőgazdasági dolgozóinak aránya a szlovákiai aránynál rosszabb, a kép kedvezőnek minősíthető, különösképpen ha figyelembe vesszük a déli járások mezőgazdasági jellegét. A valóság részletesebb elemzése óvatosságra int bennünket, s azt bizonyítja, hogy számos megoldást kívánó probléma van e területen. Az iparban foglalkoztatott nők száma rendkívül alacsony (Ögyallától és Kálnától eltekintve 1547). Ipartelepítési politikánk hiányosságait igazolja az is, hogy a vizsgált terület 17 községében semmilyen jelentősebb ipari üzem nincs, 3689 munkás naponta utazik a munkahelyére. De a fenti arány egyértelműen pozitív értékelésében főképpen az hat torzóként, hogy 2618 ipari munkás olyan távolságban dolgozik lakóhelyétől, hogy csak hetente, 327 pedig csak havonta egyszer látogathatja meg családját. A két utóbbi szám százalékaránya bosszatóan nagy: 34,3 %! A mezőgazdasági dolgozók (s ezen belül is az EFSZ dolgozói) nemek szerinti megoszlása kedvező tendenciát mutat. Míg az ötvenes évek végén (mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint) a férfi és női munkaerő majdnem fele-fele arányban oszlott meg, a 24 község mezőgazdasági üzemeiben 6871 férfi dolgozik, vagyis a mezőgazdasági dolgozók 66,8 %-a. Ez a változás is nyilvánvalóan földművesszövetkezeteink gazdaságának megszilárdulását, s a kereseti lehetőségek növekedését tanúsítja. Az értelmiségi dolgozók 29,4 %-a tanító (572). (Az összlakosság 2,1 %-a). Ezzel is azt a mások által már sokszor megállapított tényt igazoljuk, hogy vidéki értelmiségünk leghomogénabb rétege a tanítóság. Márcsak ezért sem képezheti vita tárgyát, hogy vajon kit illet, pontosabban kinek kötelessége a falu szellemi — kulturális életének szervezése és irányítása. Az oktatás központosításának következtében bizonyos pedagógus-gócpontok alakultak. Például Káinén 18, Vágán 22, Félen 23, Borsiban 24, Diószegen 48, Naszvadon 51, Ögyallán 83, Gútán 98 pedagógus működik. Ennek az összpontosulásnak kétség kívül nagy előnyei vannak, s megfontolás tárgyát képezi, hogyan lehetne ezekből a gócpontokból szellemi várat, esetleg tudományos kutatással is foglalkozó munkahelyeket építeni?! Az „egyéb“ foglalkozásúak csoportjába tartozók száma meghökkentően nagy. Ez az adat az igazság feltárása érdekében szélesebb körű verifikációs kutatást igényel. A lakosság nemzetiségi megoszlása az utolsó népszámlálási adatok szerint a következő képet nyújtja: magyar nemzetiségű szlovák nemzetiségű más nemzetiségű lakosok száma lakosok száma lakosok száma 73,8 % 39 111 13 763 25,8 % 95 0,4 %
