Irodalmi Szemle, 1965
1965/4 - HAGYOMÁNY - Jarka Pašiaková: Az ismeretlen Radnóti Miklóssal
GLATTER MIKLÓS: Nyár van tornyos egyedülségem ,sír rám a falról, a lámpa alól, a csöndben kibomlott bánatpalástom és beszökött az ablakon a Gond magával hozva az uccák nyári illatát, ahol a poros vadgesztenyék alatt nők szaladnak kis nyári ruhákban és utánuk néha férfiak, akik kirázták magukból a Gondot, hogy megigazítva nyakkendőjüket új Gond után fussanak fáradt és görcsös ilábaikkal és megpihenjenek ikis egyéjjeles szállodák számlája fölött és szeressenek, mert hiszen nyár van, egyedülségem társa lett a Gond és nem örül a szaladó nyári ruháknak, most még jól van így, nem szeretem az aszfalt és a nők nyári szagát és tornyos egyedülségem elbújik a bánatpalástba, de mi lesz, ha egyszer eljön az ősz a nők és az aszfalt szaga jobb lesz és én majd nem \tudom kirázni a Gondot fullasztó palástom ráncaiból." Természetes, hogy a Nyár van című vers nem egy pillanatnyi nyári impresszió, hanem a költő állandó szorongó életérzésének kifejezése, amely magában hordja a rossz végzet sejtelmét is. Domináns erőnek érzi a gondot és csak tudat alatt észleli az egészen más hangulatú nyári természet ujjongó varázsát. A költő szuggesztív erejű kontraszttal él, amikor a disszonáns egzisztenciájú ember a harmonikus természettel konfrontálja. A Tájkép 1. című vers szerepel Radnóti Miklós összegyűjtött verseinek Tájiképeik című ciklusában, csakhogy más, „Éjjel a töltés mellett“ cím alatt 1927. július 15-i keltezéssel. A C. Neuman et Söhne ugyanez alatt a cím alatt szerepel Radnóti Miklós összegyűjtött verseinek gyűjteményében. A keltezés 1927. október 17. A másik decemberi számban két Radnóti- vers jelenik meg Két vers közös cím alatt, az alcímek: Vers és Milliók és milliók. Ezek a versek szintén szerepelnek az összegyűjtött versek között, csakhogy más címék alatt. A Milliók és milliók mint a Sirály sikoly című ciklus névadó verse 1928. november 3-1 keltezéssel és a költő édesanyjának (Élő anyámnak) ajánlva. A Vers című az összegyűjtött versekben mint a Sirálysikoly ciklus harmadik verse „Szegénység és gyűlölet verse" címen szerepel, keltezése 1928. oiktóber 11, s bár a versszakok száma (4) megegyezik, nem egyezik a versszakokban előforduló verssorok száma. Mindkét versben Radnóti szenvedélyes közösséget vállal az emberiség sorsával, az örökös Golgota-járással és testvériséget érez az elnyomottakkal és a megalázottakkal. Ügy véljük, hogy mindlkét vers ugyanazt az életérzést tartalmazza, mint a Nyár van s ezért ennek az eddig sehol nem publikált versnek a keltezését is inkább az 1928 év őszi, mint nyári időszakába soroljuk és keltezési helyének is valószínűbbnek tartjuk Liberecet, mint Budapestet, márcsaik azért is, mert a melankolikus életérzésnek ez a tömörsége inkább idegen, mint hazai környezetben jelentkezik. Az említett verseken kívül az „1928“ még három Radnóti-írást közöl, két filmkritikát Chaplin Cirkuszáról és az Anna Karanina című Metro-Goldwyn produkciójában bemutatott filmről Greta Garbóval a főszerepben. A harmadik írás Jarnó József Börtön című (Pantheon kiadás) -regényének recenziója. Az orosz klasszikus regény amerikai film- változatát Radnóti erélyesen bírálja és a Greta Garbo kiváló alakítását emeli (ki: „1928“ decemberi száma, 46. oldal: Greta Garbo: Karenina Anna. Igen. Greta xGarbo és nem Tolsztoj. A nagy orosz csak jó alkalmat adott a scenárium írójának, hogy egy igen érdekes és nagyon megható történetet adjon vászonra és Karenina Annát mint a női \önfeláldozás mártírját vigye bele a könyveket esetleg nem olvasó, de mozit látogató közönség széles rétegeinek tudatába. Holott a regény más. És Tolsztoj orosz író, tragikusan orosz és hősnője is az. Hol van ez a filmben? Miért kell elsikkasztani a regények filmváltozatainál („változatainál") az írói munka lényegét. Hisz ezt az elhibázott helyzetet illusztrálja eddig a film történetének valamennyi ilyen darabja. Pedig ok nélkül. Mert ia film lehetőségének határai ma még oly távoliak, oly semmibeveszők, hogy joggal elvárhatnánk egy regénynek szellemben és tartalomban hű feldolgozását. Miért kell orosz tragédia helyett egy rideg, merev előkelőségű amerikai drámát adni? És hogy a film mégis nagyszerű, hogyha eltekintünk — ami ugyan nehéz — a regénytől, úgy ez csak Greta Garbo érdeme. Alakítása pompás. Ezért a szuggesztív szépségű nőért nem hiába rajonganak. Dekoratív, mozgékony szépség és érzelmi skálája, színészi képessége nagyon tág, nagy koncepciójú. Partnere John Gilbert elsőrangú színész, azonban játékának őszintesége, ereje messze elmarad Greta Garbo mögött. A rendezőt nem állította nagy feladat elé a film és így a Metro-Goldwyn rendezőitől a megszokott sima menetet és jó díszleteket kapjuk. Az egész pedig Greta Garbo őszinte, nagy sikere. Glatter Miklós
