Irodalmi Szemle, 1965

1965/4 - Sződy Viktor: Rövid nadrágban

Üj társaim között sem tartoztam a legbátrabbak közé. Én csak amolyan Melcer Laci féle úri fiúkhoz képest voltam igazi nagy csavargó. Itt a csavargóvilágban csak közepes rang jutott nekem. Sosem volt annyi merszem, hogy jégtábláikon karókkal kormányozva tutaj ózzak a meg duzzadt, megvadult folyón, mint némely társam.

Sok-sok gyerek belefulladt akkortájt az Ung'ba, s ezek a baljós híreik 'kerékkötői voltak bátorságomnak. Én csak a part szélén libegő, veszteglő jégtáblákra merészkedtem, azokra, amelyék minden áron az árral akarták elkapatni magukat, s irigykedve néztek a folyó közepén száguldó

ki-kiemelkedő jég testvéreikre, nem akarván beletörődni abba, hogy rájuk is olyan sors vár, mint a parton heverő olvadó jég tábláikra. Azöké volt a jövő, melyek nem ragadtak parthoz! A folyó hűtötte, vitte és védte őket.

A folyótól a jégtáblákhoz hasonlóan, mi, csavargó gyerekek is vártunk valamit titokban. Ügy éreztem, hogy itt a város peremén sem túlságosan változatos és érdekes az élet számomra, s néhányszor kedvem támadt a rohanó folyó hátán elvitetni magam valahová messzire, messzire, egyre távolabb a Váralja utcától, tán egész a tengeriig.

Ján Želibský: Handlová. 1962