Irodalmi Szemle, 1965

1965/2 - SZÍNHÁZI FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 (3. folytatás)

volt. De aztán Mexikó és az USA között háborús feszültség támadt, és Texas az Ünió mellett döntött, mert ott abban az időben megengedték a rabszolgaságot: 1845-ben ő lett az Ünió 28 tagállama. (Közben fenntartotta magának a jogot, hogy öt állammá tagozódhasson és ilyen módon nagyobb létszámmal képviseltethesse magát mind a szenátusban, mind a többi szövetségi szervben. Ezt a jogot azonban Texas soha nem érvényesítette. Ügy látszik, a terület nagysága ebből a szempontból is a legtöbbet éri neki.) A következő évben, 1846-ban kitört a háború, és 1848-ig tartott. Az Egyesült Államok (Texas- szal együtt) 1733 embert veszített benne, és szerzett egy 529 017 négyzetmérföldnyi területet, s ezen fekszik a mai Kalifornia, Nevada és Utah, továbbá Arizona és Üj-Mexikó nagyobbik fele, valamint Wyoming és Colorado egyes részei. (így tett szert egyúttal az Egyesült Államok egy széles felvonulási területre a Csendes-óceán felé: Kalifornia volt a kiindulópont a Csendes-óceáni expanzió idején Japánba, Kínába, sőt Ausztráliába is.) Texas tehát már nemcsak északon és keleten, hanem nyugaton is határos volt az Unió tagállamaival, földrajzi, katonai és nagymértékben gazdasági szempontból is szerves része lett az Egyesült Államoknak, ahogy ma is az — de 1861-ben újra fellázadt és elszakadt tőle. Az ok ugyanaz, mint Mexikó esetében: Texas az Államszövetség más államaival együtt (a két Karolinával, Mississippivel, Floridával, Alaba- mával, Georgiával, Louisianával, Virginiával, Arkansas-szal és Tennessevel) harcba szállt a rabszolgatartó társadalmi rend fenntartásáért és szentesítéséért. 1865-ben el is veszítette velük együtt az Észak ellen folytatott polgár- háborút, és osztozott azok további sorsában. Öt év múlva „rekonstruálták“, és csak ez után a vesztegzár után, mialatt meg kellett tisztulnia és javulnia, fogadta be újra (1870-ben) az Unió ezt a legnagyobb „tékozló fiút“.

Texas ebből az időszakból örökölte gyűlöletét az észak amerikai, Yankee-<ek iránt, s osztozik ebben a volt Észak-Amerika többi déli államával és egész Latin-Amerikával. De egyszersmind már azoktól a régmúlt időktől fogva magában hordja a mélységes megvetést a mexikóiak és a Rio Grande-tól délre fekvő többi déli nemzet iránt is a megvetést és a gőgöt, amely nemcsak a déliekkel kapcsolja össze általában, hanem sok, egyébként megvetett amerikai „északival“ is. A faji és nemzetiségi felsőbbrendűség tudata, amelynek elsősorban a helyi mexikóiak esnek' áldozatul (Texasban ma lényegesen kevesebb néger él, mint az egykori Államszövetség többi államában), fokozatosan valóságos vallási szentesí^tést nyert. Az igazhívő texasiak a „latinok" katolicizmusával a protestantizmust állítják szembe — csakhogy annak fundamentalistas irányzatát, amely szerint a hit egyik fő tétele, hogy az isten szóról szóra és betűről betűre úgy teremtette a világot, ahogy azt az ószövetség írja. S mindehhez hozzájárul még a későbbi évtizedek során a már-már korlátlan hit a szabad, tehát magánjellegű vállalkozások csodatevő erejében.

1901-ben a Spindletop (Az orsó hegye) nevű dombon, Beaumont városa közelében rábukkantak a texasi naftára. A következő évben mindjárt az első torony több nyers ásványolajat termelt, mint a Texastól keletre eső- 37 000 forrás. Csak ez a hihetetlen bőség tetta lehetővé azt is, hogy az eddigi túlnyomórészt világításra és kenésre használt nyersolajból energiaforrás váljék. 1930-ban rábukkantak a kutatók Rusk városika mellett, Beaumonttóí mintegy 200 kilométernyire északi irányban, az Egyesült Államok legnagyobb összefüggá lelőhelyére. (Területe 240 négyzetmérföld.) A kitermelés olyan fantasztikus gyorsasággal kezdett növekedni, hogy másfél év alatt egy barrel nyersolaj ára 130 centről 5 centre zuhant. így okozta Texas a második nyersolaj-forradalmat, a technológiai forradalom után a gazdaságit: azóta a szövetségi hivatalok, de elsősorban Texas állam, fenntartják maguknak a jogot, hogy a vállalkozók számára meghatározzák a kitermelés maximumát. (Ugyancsak ez az egyik főforrása annak a> rendkívüli politikai aktivitásnak, ami a nyersolaj tőkésekre általában és a texasiakra különösen jellemző.)

Aztán kitört a háború, a repülők, tankok és tengeralattjárók, a teherautók valamint * hadi- és csapatszállító hajók háborúja — röviden: a nyersolaj háborúja. A nagy hadiköltségvetések háború utáni időszaka lehetővé tette a repülőgépipar további fejlődését. Egyúttal a feldolgozó ipar, mivel nyugtalanította: az északkeleti és nyugati szakszervezetek harciasságát, egyre inkább a Dél felé fordult, ahol a munkaerő olcsóbb volt, és szakszervezet tek úgyszólván nem léteztek. így vált a háromféle háború — a világháború, a hidegháború valamint az osztályharc — nagy áldássá Texas számára: a statisztika mindért kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy a második világháború kezdete és a hidegháború kicsú— csosodása között eltelt tizennégy esztendő alatt, amely egy időre esik a Dél háború utáni ipari inváziójával, Texas az amerikai államok közül a leggyorsabban iparosodott: az 1939-es 100-as indexről az ipari termelés 1953-ban felszökött 776-ra. Sok körülmény arra vall, hogy Texas ezt a vezető helyet a következő