Irodalmi Szemle, 1965

1965/10 - VENDÉGEINK - Jean Grosu: Bukaresti levél

Jean Grošu m Bukaresti levél

Mint általában, kulturális szempontból ez az ősz is igen gyümölcsözőnek ígérkezik, s talán nem tűnik fontoskodásnak, ha sokat ígérő bukaresti őszről írunk az alábbiakban.

Nagyváradon méltóképpen megünnepelték a Família (Család) című folyóirat indulásának századik évfordulóját és a lap megalapítóját, Iosif Vulcant. Ezzel a nemzet tisztelettel adózott annak, aki hosszú éveken keresztül magasra emelte az erdélyi román műveltség fáklyáját a Habsburg-rendszerben, s ez a kultúra sok értéket adott az összromán kultúrának. Megünnepltük a nagy román költő, Vasile Alecsandri halálának hetvenötödik évfordulóját. Ő méltatta először a felvilágosodás költészetében a román folklórt. Megtartottuk a költészet hetét, mely immár hagyományossá vált, s ezen a könyvkiadókon kívül megjelentek maguk a költők is (Maria Banus, Mihai Beniuc, Grigore Hagiu, Tiberiu Után, Horia Arama, Tudor Mäinescu, Petre Solomon, Vio- leta Zamfirescu és mások).

S ha már a költészetnél tartunk, nem szabad megfeledkeznünk az új prózatermésről sem, főként a fiatalok műveire gondolok, melyek mostanában jelentek meg. Elsősorban Ion Báiesu, Stefan Bänculescu, D. R. Popescu és Nicolae Velea műveit kell megemlítenem, mivel ezek a prózaírók a legbátrabbak a téma- választásban, a fordulatok alkalmazásában, valamint a szocialista elvek következetes betartásában.

Ügy tűnik, hogy az irodalmi babérért versengők száma egyre növekszik, és talán éppen ezért határozta el a hű és „kemény“ Eugen Barbu, hogy meggyorsítja folyóirata, a Lucea- förul megjelenését, hogy hetilapot csinál belőle (eddig ugyanis kéthetenként jelent meg). S ez pedig igen jelentős, mivel éppen a Luceafärul a fiatal írógárda lapja.

Azt mondják, hogy semmi sem történik véletlenül. S ha ennek a bukaresti ősznek a cél utáni hajszában a fő jellemzője az állhatatosság, ezt is programszerűen kell értelmeznünk. Ez a célja a bukaresti Nemzeti Színháznak is műsorának összeállításában. A lehető legkomolyabban kell értelmezni az életet, a szociális együttélést, az egyén cselekedeteit, az emberbe, a haladásba, az emberi észbe, a szabadság humanista értelmezésébe, az emberi méltóságba és a békébe vetett hitet.

Azt hiszem, nem túlzók, ha azt állítom, hogy ez a tágabban értelmezett és világos koncepció jellemző az összes román színházra, melyek műsorukra tűztek a klasszikus és modern román darabok mellett világirodalmi alkotásokat is, mint pl. a nagy román történész, Nicolae Iorga (aki elsősorban mindig költő és dramaturg volt) műve: Jeremiás asszonya, a másik jelentős román szerző, A1 Davila műve: a Vlaicu Voda, Eugen Ionescu: Haldoklik a

király, Euripidész Hófúvásának Sartre-i változata, Arthur Miller: Pillantás a hídról, Thomas Beckett: Jean Anouille, Goethe: Faust, Max Frish: Don Juan, Shakespeare: Troilus és Kresida, Dürenmatt: Fizikusok, Lorca: Vér- nász, Valódin: A nővér, Paul Everac: Együgyű történetek, Al. Voitin: A jusztiniánuszok kincse stb.

A Filharmónia is sokat ígérőén kezdte az idei zenei évadot. Mircea Basarab vezényelt az ünnepélyes megnyitón, többek között részt vett rajta Csajkovszkij zongorahangversenyének karmestere, Svjatoslav Richter is. A Bukaresti Filharmónia első számai között lesznek: Luigi Nono: Composozione zenekarra, Bohu- slav: a Virágcsokor című népdalszvit, Ludo- vica Feldman Symfoniettája vagy a Concerto grosso Wilhelm Bergertől, akit nemrég tüntettek ki a vonósnégyes-pályázat nemzetközi díjával Liegeben.

Amint látjuk, a műsor egyáltalán nem szűkkeblűén román. A Bukarestben megrendezett III. Nemzetközi Bábfesztiválon huszonhét országból összesen négyszáz vendég vett részt. Megnyitották a III. Nemzetközi Fényképszalont és a IV. színesfénykép-biennálét. Továbbá lezajlott a tudományos filmtársaság XIX. kongresszusa és a filmfesztivál is, melyen részt, vett Anglia, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Guatemala, Olaszország, Japán, Hollandia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Magyarország és a Szovjetunió. A román filmszakemberek bemutatták a Képzelt utazás (rendezte Mirciu Popescu), Az én Maxi barátom (rendezte Ion Boston), Vízinövények (rendezte Dona Barta), Technikai miniatűrök (P. Cojocara) stb. című filmeket.

Maga a román filmgyártás is sok újdonságot tartogat. Természetesen a művészi filmekre gondolunk. Néhány eredeti filmen kívül forgattunk több koprodukciós filmet is. Még be sem fejeződtek a forgatással járó munkálatok a Gáláns ünnepségek című francia-román filmmel, melyről René Clair rendező úgy nyilatkozott, hogy nagyon elégedett a román filmszakemberekkel, a Buftea stúdió technikusaival és a művészekkel egyaránt, máris hozzákezdtek a további francia-román koprodukciós filmhez, melyet Verne Gyula Kastély a Kárpátokban című regénye alapján forgatnak, rendezője Henri Colpi, valamint a Névtelen csillag című filmhez, melynek főszerepét Marina Vlady játssza.

A román, a bukaresti őszről egyelőre csak ennyit. Természetesen még nagyon sokat mondhatnánk, de az ilyen levél általában távirati stílusú, és csupán informatív jellegű közlésre szorítkozik.

Ford. N. László Endre