Irodalmi Szemle, 1964
1964/6 - FIGYELŐ - Duba Gyula: Milyen ember hát az ember?
nenciájának tudatosítására, éberségre intő gesztusára, és újra és újra nekitámad a közönynek: valóságos hőstettet visz véghez: egy milliófejű sárkány — a közöny, a feledés — ellen hadakozik. Nem engedni a közönynek, nem kapitulálni a feledékenység gyáva kényelme előtt: ez ma már az emberiség élethalál kérdése. A béke és a háború mai világperében az író az Ady-kijelölte poszton áll. Ha nem tud és nem akar ott megmaradni, akkor eleve elveszett minden. Az írók kapitulációjára, másról beszélése — a német írók Hitler-konformizmusa bizonyítja — felér egy nyert csatával jóval a tényleges háború előtt. Dobos regénye figyelmeztető, látható kiállás: hallható, kiáltó, elkeseredett hangú kiáltás. Monodráma: őr a strázsán! Összeszorított fogú, kérdéseket kikiáltó és feleleteket váró strázsa. Keserűsége pácolt csillagnéző, csillagváró, aki közelebb, ember - távnyira akarja hozni a csillagokat: az életet, a ragyogást, az egész mindenséget — épen szépen a magát megtartó és megbecsülő és csillagokkal társalkodó, megértő embernek, hisz a legnagyobb öntükrözés, önvalósítás a csillag jegyében történik. A betlehemi csillag, csakúgy, mint a vörös csillag történelmi változást realizált. „Mi még mindig talán magyarul legtöbb, legbúsabb erre itt és mégis- mégis oly elhagyott: Életemet, ez olvadt csillagot“, könyörög meglátást, visszhangot Ady Endre. József Attila elkeseredése csillagszolidaritásban, csillagtársalgásban oldódik: „A semmi ágán ül a szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok.“ A csillagnosztalgia Dobos esetében nem esetleges és véletlen, szépen- hangzó cím, vagy pátoszfrázis. „A csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem“, mondja Kant kategorikus imperatívusza. Az erkölcsi törvény a csillagos éggel azonosul. Az erkölcs tette csak a mindenséggel — a csillagvalósággal — mérheti és tükrözheti magát! Oly nagy, végtelen, gyönyörű és — kérlelhetetlen! A szellem: erkölcs! író és példája: elkötelezettje. De olvasó a partnere, visszhangja és hitele. Egymást provokálják, egymást tükrözik és vizsgáztatják. „Az írónak legnagyobb elégtétele, ha mondanivalóját az olvasók mondják ki helyette“, nyilatkozik a Rádió- és Televízió Üjságban, legújabb tv- filmjéről Palotai Boris. Ha az író és olvasó találkozik, közelebb kerülnek és láthatóvá válnak a csillagok. Fábry Zoltán Milyen ember hát az ember? „Mi kis semmik és senkik vagyunk! Semmi beleszólásunk a világ dolgaiba! ... Kis légypiszkok vagyunk a világ asztalán. Egyetlen jogunk van: befogni a szánkat! Kuss! A nagy- fejűek azt csinálnak velünk, amit akarnak. Ki vagyunk szolgáltatva nekik kényükre kedvükre! Ha tehetünk valamit, az nem egyéb, mint behúzni a fejünket, hadd menjen el a fejünk felett a történelem, s mi maradjunk észrevétlenek!“ Négy kisember, ún. „kispolgár“ beszél így Sánta Ferenc Ötödik pecsét című regényében. A könyv a kritika szerint az elmúlt év egyik legérdekesebb és legjelentősebb magyar regénye, Az Irodalmi Szemle májusi számában Tőzsér Árpád írt róla rövid elemző elismertetést, melynek befejező részében így értékeli a regényt: „így töpreng ... a szerző, s keresi, kutatja az újra humanizálódás lehetőségeit. S a könyv értékéből semmit sem von le, hogy csak keresi, s nem nyújt hozzá kész receptet. Sőt! Az éppen elég, hogy az egész könyv ennek a humanizálódásnak a jegyében született.“ Az alábbiakban próbálom kifejteni, hogy miért nem járulhat hozzá az ötödik pecsét teljes mértékben ehhez az „újra-humanizálő- dási“ folyamathoz. A probláma lényegét a regény szereplőinek egyéniségében, embermívoltukban látom. Olvasás közben lapról-lapra alakul ki a kép, az egzisztencialista filozófia által megalkotott magárahagyott és elidegenedett ember alakja, aki egyedül kénytelen mérkőzni a világ erőivel, cselekedeteiben állandóan „választásra van ítélve“, s ebből kifolyólag reménytelenség, rémület és kiúttalanság veszi körül. Tetteiben ugyan abszolút szabadságot élvez (a választás szabadságát), de ennek ellenére a rossz sorssal — fátum — szembeni harcában fegyvertelen. Nézzük, mit csinál az ilyen ember, amikor helyzet-konfliktusba kerül. A regény négy szereplőjét feljelentés alapján elfogják a nyi-
