Irodalmi Szemle, 1964
1964/10 - DISPUTA - Vita az értelmiségről
Vita az értelmiségről A Plamen című cseh irodalmi folyóirat vitát intított az értelmiség helyzetéről. Erre szerintünk azért volt szükség, mert a technika átható fejlődése, a műszaki értelmiség növekedése megváltoztatta az értelmiség összetételét. Az értelmiség összetétele megváltozott, de egy része még ma is XIX. századbeli elképzeléseket hordoz magában, illúziókban él vagy a múlt humanista hagyatékait védi. Az is közismert tény, hogy a sztálinizmus nemcsak a szocializmust deformálta, hanem a szocializmus és értelmiség viszonyát is. Mindezidáig azonban hiányzik a deformáció konkrét analízise: vajon csak az alkotó egyéniség elnyomásáról és az értelmiség méltatlan értékeléséről, vagy az elnyomás és a korrupció különleges összekapcsolódásáról van szó. A legfontosabb kérdés azonban az marad, milyen szerepet játszhat az értelmiség a mai világban, az emberi szabadság és béke harcában és a szocializmusért folytatott küzdelemben. Milyen felelősséget vállal a mai értelmiség és milyenek a lehetőségei? Folyóiratunkban néhány cseh kultúrdolgozó és értelmiségi válaszát, helyesebben e válaszok lényegi részét szeretnénk ismertetni olvasóinkkal. MIROSLAV HOLUB szerint a magasfokú specializáció nem jelenthet és a legtöbb esetben nem is jelent elembertelenedést, hanem az emberi fogalom kiteljesedését és meghatványozódását. A tudományos gondolkozás integrációs atmoszférája ma a társadalom kulcskérdése. A technikai tökéletesedés, a szakszerűség és a közgazdaság iránti érzék a vezetés minden fokán megkivántatik és éppen az intelligencia az, amely vezető szerepet tölthet be e feladatok ellátásánál. NORBERT FRÝD hozzá fűzi, hogy az intelligencia küldetése és az emberiség jövendő útjában való részvétele nagy és fontos. „Lenin intelligens volt, Hitler nem volt az. Mind a ketten elég hiteltérdemló iratköteget hagytak maguk után, akik tudnak olvasni, könnyen meggyőződhetnek erről. Az emberiség útját az intellektus irányítja, ha nem így lesz, elpusztul akárcsak a természet sok ezernyi kísérleti alanya az ember előtt. Izmai és természetes ösztönei a mammutnak is voltak. Bőven. A vizionáriusok, az alázatos ostobák, a szemtelen könyöklők és a minden hájjal megkent „realisták“ nem lehetnek jó útmutatók. A vér és a föld szava és az ehhez hasonló jelszavak szintén nem ígérkeznek jó útmutatóknak." Az intelligencia feladatát elsősorban magának az intelligenciának a terjesztésével tölti be. A fasizmus ellen úgy is harcolunk, ha a kultúráért harcolunk. Magát a művészetet is úgy védelmezzük legjobban, ha a szükséges nyug-
