Irodalmi Szemle, 1964
1964/7 - Monoszlóy M. Dezső: A villamos alatt
ezt érezte. Péter nyurga kamasz, hosszú csontos ujjaival a torkát szorongatja. Pedig ez nem szabályos. Sári belekapaszkodik Péter hajába. Feltápászkodhat a földről. Szeretne most is kiegyenesedni, de nem megy. Valami másik guruló járműre teszik át, s futnak a folyosón. A műtőbe viszik. A műtőbe ... A műtőbe ... A műtőbe. A műtőben nagy lámpák égnek. Fehéren és pirosán égnek. Sárika szemében is volt valami ilyen megfoghatatlan ragyogás. Olyan szag terjeng, mintha el akarnák fagyasztani a fogát. Ügy látszik, el fogják altatni. De még le sincs vetkőzve. Vagy csak ő nem tud róla? Nem szabadna úgy sietni. Egy csomó dolgot még végig kell gondolni. Csakhogy sehogy sem igazodik sorrendbe az idő. Inkább visszafelé pereg és néha össze vissza ugrál. Hát hol is ismerkedtek meg? Nem, ez a kép most nem ugrik be. Helyette egy másik eléggé kifakult kép táncol a szeme előtt. Sárikát keresi. De hisz hülyeség így keresni. Húsz év után lehetetlen valakit megtalálni az utcán. Annyi minden történt közben, lehetetlen, hogy megtalálja. És közöttük sohasem történt semmi. Hogy hogy éppen közöttük nem történt semmi? Sárika biztosan férjhez ment azóta. Húsz év alatt általában férjhez mennek a tizennyolcéves lányok. Lehet, hogy éppen ez a feketecsontkeretesszemüvegű orvos vette el, aki most a pulzusát tapogatja. És bezárta otthon a fürdőszobába Sárikát, ahol rengeteg odolos üveg van, sok fogkefe sorakozik egymás mellett és gumikötényes szakácsnők várnak a parancsára. Igen, így ez sokkal kényelmesebb. Számoljon tízig, számoljon húszig, számoljon háromszázig. Háromszáz gumikötényes szakácsnő el tud végezni minden házimunkát, Sárikának nincs semmi dolga, várhatja a szemüveges orvost és sültalmaszagú könyveket lapozhat. Ha az ő felesége lett volna, akkor folyton a villamos elől kellett volna futnia. Mindenhonnan villamosok jöttek. Ellepték a síneket, fölszaladtak a járdára, besiklottak az albérleti szobákba. Sohase lehetett előlük teljes biztonsággal bezárni az ajtót. Talán azért sem, mert az ajtókhoz nem csak neki volt kulcsa, hanem másnak is és a kulcslyukon át is leselkedtek a gumiköpenyes szakácsnők. És Sárika hiába temette volna a strand homokjába a lábát, azt is meglátták volna és jöttek volna nagy konyhakésekkel, s a homokkal együtt lemetszették volna a... Juj!... Ügy érezte, mintha a tüdejét horogra akasztanák, s egy távoli partról húznák ki a vízből. Éles nádak harsannak össze, a horgászzsineg akadt közéjük, s az emberi fejek most ide oda repülnek a nádvégekről, föl a plafonra s ott mint szines buborékok keringenek. Pedig akkor még nem ismerte Sárikát, hat éves volt és egyedül fújta a szappanhabot. Akkor még más gyerekekkel játszott. De kikkel ? Egyikükre se emlékszik. Csak tíz-húsz Sárikára. Egész kicsi Sárikára. Fújják a szappanhabot. A szemébe fújják. És csíp a szeme. A lúgos sárga íz egészen a szájába csurog. Nagyon nehéz összerakni a képeket. Tulajdonképpen milyen is volt Sárika? A szája? Nagy vörös reflektorfény volt a szája, fehér fogak lámpái gyulladtak benne. A szeme helyén is szájak voltak, sok sok száj. Vagy nem is... Nem, így nem lehet utolérni. Inkább az orra... Olyan orra volt, mint mikor a rókakölykök kiszimatolnak az odujukból. A szeme is az orrán van, az orra hegyén. Fényes cipőgomb az orra hegye és mosolyog vele, ilyenkor az arcán összerándulnak a szeplők, vagy nem is rándulnak össze, ellenkezőleg a füléig szaladnak, s ott kinyújtják szeplő ujjukat, csengetnek vele, nem is csengetnek, harangoznak, meghúzzák Sárika harangvirág fülét. Harangvirág fülét... Harangvirág fülét... Erre a hangra zöld haja összeborzolódik. Olyan lesz a haja, mint egy kócos mező. De hisz zöld haja nincs is senkinek? A hasán most elindul egy árokvágó gép. Először csak a traktor lánctalpai csimpaszkodnak a bőrébe, aztán az árokvágó eke is belehasít a húsába, Juj! ___ N em szabad ilyen mélyre engedni a csapokat, könnyen árvíz keletkezik. Kiszi- kadnak tövestül az összes pipacsok. Miért nem állítja le valaki a motort. Sárika leállíthatná. De melyik Sárika? A tizenhároméves, a tizennyolcéves, a harmincéves? Milyen lehetett Sárika harmincéves korában? Akkor már nem is ismerte. És hatéves korában? Akkor még nem ismerte. Milyen árva is az ember. Sárika is idegen, egyedül kerül mindenki a villamos alá, a traktor alá, az árokvágógép alá, és Sárika se állítja le a motort. Hátha nem is szerette, csak az a róka
