Irodalmi Szemle, 1964

1964/7 - Nógrádi Sándor: A szlovákok hősi felkelése idején

amikor egyes osztagaik bemerészkedtek a Monosza erdejébe. A tűzharc köröskörül az erdőben délelőtt tíz óráig tartott. Ebben a harcban a német SS-oszlop sok halottat vesztett. De itt haltak hősi halált Bandur Árpádon, Valasek Józsefen kívül olyan nagyszerű hősök is, mint Szvetlik Barna Mucsényból, Lapin Sándor szovjet, Kálló Gyula magyar, Honig József szlovák partizánok és még néhány olyan magyar harcos, akik a frontról jőve, éppen csatlakozni készültek a partizánokhoz. Az ő sírjuk ott domborodik a Monosza tövében. A puszta lakói gondozzák a sírt szeretettel. Az Abroncsos-pusztai harc idején Bandur Árpád apja oldalán halt hősi halált. Az apa, Bandur Gyula hallatlanul nagy lelki erővel viselte el a borzasztó csapást. Megállás nélkül folytatta a tüzelést a tanya mögül ellentámadásba lendült fasiszta oszlop ellen.

A monoszai harc különösen emlékezetes a partizáncsapat számára. A németek a partizánok tevékenysége következtében nem tudták megvetni lábukat a környező hegytetőkön és kénytelenek voltak szervezetlenül tovább menekülni Csehszlovákia északibb részei felé, ahol ugyancsak megsemmisülés várta őket.

Lőrincz Gyula: Párizs elesett, 1940