Irodalmi Szemle, 1964
1964/5 - AZ IRODALMI NEMZETKÖZISÉGRŐL - Rudnyánszky István: Szobrok és álarcok
Az ősi tellem faragványok elvont ábrázolásmódjának lépcsőin mindjobban kikristályo sodik a dogon stílus és hombárok szinte fészkekként függenek a sziklákon, a körülkerített falvak házai több szintben helyezkednek el egymás fölött, a parányi teraszokon megművelt kölesföldjére néha csak kötélhágcsón kapaszkodhat fel a dogon paraszt. Kietlen, vad táj, különös nép! Művészete, egész folklórja sajátos „sziget-kultúrára“ vall. Az afrikai művészet tudósai még vitatkoznak azon, honnan ered a dogon művészet: vannak, akik erre a tájra vándorló dogonság stílusalkotó művészetére esküsznek, mások szerint az ezen a tájon őstelepes tellem nép művészetét vette át és fejlesztette tovább a hóditó dogon törzs. Annyi bizonyos, hogy a tellem- dogon stílus eredeti, világosan megkülönböztethető a környező .népek művészetétől — és nem egy csodálója-gyűjtője vallja, hogy ez a stílus egyike a legerőteljesebbeknek, legszebbeknek Afrikában. Az a bizonyos fababa, amelybe belebotlottam, s amelynek képét itt közlöm, nemcsak az első véletlen leletként kedves számomra, nemcsak a hozzáfűződö személyes élmény miatt, hanem azért is, mert tömör, összefogott formája, kevés eszközzel oly sokat kifejező egyszerűsége, művészi ereje az egész stílust is jellemzi. Amit ebben a bábuban megkedveltem: a dogon faragványok sok-sok változatának közös jellemzője. Az ős-figurákon, a csűrök és kunyhók ajtóin, a hombárok fából faragott- zárain ugyanazokat a megnyújtott, szögletes testformákat látni; a behajlított karok és térdek, a törzsre ráfaragott vagy néha felemelt kezek esőért könyörgő, az eget és a földet összekötő vonalai ugyanazokat a végsőkig leegyszerűsített stílusjegyeket mutatják. A dogon mindig a faágból, a fatörzsből, a csontból, az elefántagyarból indul ki, vagyis az adott hengerformából. Ezért görnyed előre vagy hajlik hátra a szobrocska, a faág görbülete szerint; az ős-szobor karja ezért tapad legtöbbször rá a testre; a kezek is összefonva pihennek vagy rásimulnak a térdre, hiszen a fatörzs kerülete eleve megszabja helyzetüket, és mozdulatlanságukat. A művész nyers fából
