Irodalmi Szemle, 1964

1964/4 - HAGYOMÁNY - Gyüre Lajos: Újabb ballada változatok Nyitra környékén

szerkezet.) A szlovák balladának magyar nyelvterületről való átvételét igazolja még az a •körülmény, hogy a balladát a szlovák-magyar nyelvhatárhoz elég közel eső helyen (Szobránc (környéke, Keletszlovákia) mindössze két esetben találták meg, s annak szövege — hármas fokozatok kivételével — szinte fordítási nehézségekbe ütközik, mert egyes versszakai a már eddig is ismert magyar változatoknak tökéletes mása. Például:

Görög Ilona:

— Bizony csak meghalok anyám, édesanyám, Görög Ilonáért, karcsú derekáért .. .

Szlovák változat:

— Zomrem mamko, zomrem pre pastýrče dzivče.

(Meghalok anyám, meghalok, a pásztor lányáért.)

Másutt: Görög Ilona

— Láttam én halottat, de ilyent sohase, Kinek az ő lába felszököleg álljon,

Kinek az ő karja ölelőleg álljon,

Kinek az ő szája csókolólag álljon.

Szlovák változat:

Co to bože, co to za umarty celo očka mu še Sme ju, líčka rumene ju?

(Szabad fordítása:

Istenem, istenem, milyen ez a halott,

A szeme nevet, az arca meg piros.. ■)

Szlovák szöveg:

A vun še i schopiu, sa bočky ju chopiu:

Tu ši ptačku, tu ši, dávno ja ce lapám.

(És ó csak megfogja, derékon megkapja,

Itt vagy madár, itt vagy régen fogdoslak

már.)

Természetesen, mindez nem von le egyik ballada változatnak az értékéből sem, sőt inkább alátámasztja az elnyomott paraszti és jobbágyrétegek közötti — nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélküli — összefogást és kulturális kapcsolatot.

Gyüre Lajos