Irodalmi Szemle, 1964
1964/4 - DISPUTA - Vita a dekadenciáról, Jean Paul Sartre, Ernst Fischer, Eduard Goldstücker, Adolf Hoffmeister, Jiří Hájek
JEAN-PAUL SARTRE Nem az én feladatom lezárni a vität, de szót kérek, hogy köszönetét mondjak önöknek. Szeretnék továbbá valamit mondani, ami nem tartozik a megszokott bókok közé, de számomra nagyon fontos: keleti országban először történt meg velem, hogy keleti barátaimmal, szocialistákkal, párttagokkal ily gyümölcsöző beszélgetést folytathattam, vagyis olyan beszélgetést, amelyben a vélemények közel állnak egymáshoz, bár olyan eltérések vannak köztük, hogy érdekesnek mutatkozik e véleménykülönbségekről vitatkozni. Először történik meg, hogy egyszerre látom a marxizmus felelevenítésére, nagy elméleti erejének visszaszerzésére irányuló akaratot — és ugyanakkor azt a szilárd szándékot is, hogy kitartsanak a marxizmus elvi alapjai mellett. Éppen ez lepett meg itt és ez ébreszt bennem bizalmat, mert nézetem szerint nincs más remény, csakis az ilyen viták. Hiszek benne, hogy a Nyugattal való találkozás soha semmit sem ronthat el, hogy az elvek nálunk ugyanolyan alapvetők maradnak mint önöknél, és ugyanakkor gyümölcsöző lesz a vita, ha nyíltan vitatkozunk. Ezért mondok önöknek köszönetét. Kopócs Tibor metszete
