Irodalmi Szemle, 1963

1963/4 - Szabó Béla: Az öreg háztulajdonosnő

asszony tragikus sorsára, egyiket sem ren­dítette meg mélyen a váratlan halál, mind­egyikük külön-külön meg volt győződve, hogy őt ilyen baleset nem érheti. A vég­rendeleten járt az eszük, titokban már tárgyaltak, alkudoztak egymással és osz­tozkodtak a házon és a pénzen, amelyről meg voltak győződve, hogy valahol köte- gekben elrejtve pihen. A Költő érezte már, hogy az öregasszony életrajza a rokonokkal fejeződik be, azért nagy gondot kell fordítania jellemük áb­rázolására, hogy a valósághoz híven tük­rözze a régi és az új harcát. Az egész jele­netet gyökerében kell magragadnia és ala­pos kutatómunkát kell végeznie, hogy az apró mozzanatokból előálljon a teljes kép. Fontos, hogy a ház lakóival beszéljen. Meg kell tudnia mindent a háztulajdonosnőről és afelől is érdeklődnie kell, támogatták-e a rokonok az öregasszonyt, és vajon gyak­ran meglátogatták-e. Minderről jegyzete­ket kell készítenie ... Elhatározta nyomban, hogy amint hazaérkezik, friss benyomásait azonnal papírra veti. Eckerdt Sándor metszete

Next

/
Oldalképek
Tartalom