Irodalmi Szemle, 1963

1963/3 - LÁTÓHATÁR - Hichiro Fukazawa: Zarándokének

— Ne beszélj bolondot, csak huszon- nyóc! — felelte Ren anyó. — De csak mer’ huszonnyócig tud szá­molni! Több van ott bizonyosan! S kellemetlen megjegyzésekkel illette. Makacsul híresztelte, hogy nagyanyjának harminchárom foga van. Tavaly is a Bon­tánc dalát ezzel a szöveggel énekelte: Nagyanyám a viskó sarkában babrál, gyűjtött harminchárom ördögfogat. Persze, mindenki hempergett nevettében. Ezt a dalt Keszakicsi a falu legtrágárabb dalából szerezte: Anyánk a viskó sarkában valamit babrál, kezében titkos helyről harminchárom szőrszál. Az anyákat becs­mérlő dal ez. Keszakicsi ördögfog-válto­zatban énekelte, s nagy tetszést aratott vele. Amikor Ren anyó férjhez ment, nem volt nála szebb asszony a faluban, s férje halála után sem került a falu szájára, mint a többi özvegy. Sohase gondolta vol­na, hogy egyszer éppen a fogai miatt érje ilyen gyalázat. Mindenesetre, mire eljön a narayamai zarándoklat ideje, bár­mi áron csorbának kell lennie, gondolta magában. Azt akarja, hogy amikor útra készen felül a Tappei hátára függesztett deszkára, szép, foghíjas vénasszony legyen. Ezért ütögette lopva tűzkővel a fogsorát. Ren anyóék mellett van egy ház, ame­lyet „Garas ház“-nak hívnak. A faluban nincs értéke a pénznek, egyetlen család sincs, amelynek pénze volna, de a „Garas­ház“ lakói egyszer Ecsigóban* jártak s onnan egy Tempo**-korabeli garast hoztak haza. Azóta rajtaragadt a házon a „garas“ név. A garas-házi öregapó, Mata, az idén töltötte be hetvenedik évét. Azonkívül, hogy Ren anyó szomszédja, már csak ha­sonló kora miatt is rég atyafinak számít. De amíg Ren anyót már évek óta. foglal­koztatja a narayamai zarándoklat, a Garas­háziak, lévén a legfukarabbak a faluban, túlságosan költségesnek találták a lakomai készületet s ezért nem is gondoskodtak semmiről. A Garas-ház mellett van egy ház, ame­lyet a „Megszenesedett fenyő“-nek hívnak. A ház mögött nagy, kiszáradt fenyő áll meredten, mint egy szikla. Valamikor ré­gen belesújtott a villám, s azóta „Megsže- nesedett fenyő“ a neve. * tartomány Sinsyutől északra ** 1830—1844 közti időszak neve Japán tör­ténelmében A „Megszenesedett fenyő“ mellett áll az „Esőmondó“-ház. A falutól délkeletre a Tacumiyamának, „Délkeleti hegy“-nek nevezett hegy emelkedik. Mondják, vala­hányszor ennek a háznak a lakói a „Dél­keleti hegy“-re mennek, bizonyosan esni fog. Állítólag egyszer a család két tagja egy kétfejű kígyót talált a Tacumiyamán, és megölte. Azóta, ha valaki közülük a tacumiamára megy, mindig esik. Még odább áll a Kayanoki*-ház, amelyet szájára vett a dal. A falunak összesen hu­szonhét háza van. Nézd a Kayanoki-házi Ginyant, a ringyót, fia s unokája után karján egérfi ringott. Akkortájt, amikor Ren anyó férjhez ment, még élt egy Ginyan nevű vénasz- szony. Ginyan ostoba némber volt, akire a dal mint ringyóra emlékezik. Az egér- fióka az unoka gyereke, a dédunoka; cél­zás, hogy valaki annyi gyereket hoz a világra, mint az egér. E faluban, ahol nagyon szűkös a táplálék, nevetséges, ha valaki megéri a dédunokáját, hiszen annak a jele, hogy három nemzedéken át korán érett, vagy sok anyaságot látott nők vál­tották egymást. Ginyan megszülte gyer­mekeit, felnevelte unokáit, dédunokáit is karján hordozta, tehát csak gyalázat illeti, mint olyan nőt, aki csupa paráznának adott életet. A ringyó a magát tartóztatni nem tudó szemérmetlen asszony. Aznap Tappei az Esőmondó-ház előtt haladt el, s véletlenül meghallotta, hogy a házigazda odabent az ördögfog-dalt énekli: Ren anyó a viskó sarkában babrál, gyűjtött harminchárom ördögfogat. „A csirkefogója!“ — gondolta Tappei. Először hallotta ezt a változatot. Kesza­kicsi hozta divatba tavaly, de ez idő tájt még nem jutott el sem Ren anyó, sem Tappei fülébe. Tappei se szó, se beszéd, belépett az Esőmondó-házba. Mivel a házigazda a tornácon ült, Tappei melléje kuporodott a döngölt padlóra: — Hé! Akarsz eljönni hozzánk? Akarod-e megszámlálni, hány foga van a nyanyánk- nak? * tiszafa-féle

Next

/
Oldalképek
Tartalom