Irodalmi Szemle, 1963
1963/2 - HAGYOMÁNY - Botka Ferenc: Gorkij dokumentumok
Botka Ferenc Gorkij dokumentumok Irodalmi közvéleményünk az utóbbi időben örvendetes érdeklődéssel fordul irodalmunk haladó hagyományai felé. A napilapjainkban és folyóiratunkban megjelent írások helyes érzékkel nyúlnak vissza a két világháború közti munkásmozgalmi sajtó emlékeihez, amelyek szocialista irodalmunk első kísérleteit és jelentős értékeit tartalmazzák. Hasonló céllal lapoztuk fel mi is a Kassai Munkás (később: Munkás) c. napilap 1919— 1927 közötti évfolyamait. A kis vidéki újság 1920-tól a csehszlovákiai magyar napisajtó legjelentősebb és leghaladóbb fórumává emelkedik, s előbb a kettészakadó szociáldemokrata pért baloldalának, majd az 1921-ben megalakuló Csehszlovákiai Kommunista Pártnak válik hivatalos szervévé. — A lap gazdag irodalmi rovattal rendelkezett. Megszólaltatta a Magyar Tanácsköztársaság külföldre emigrált írótáborát, s a szocialista irodalom valamennyi jelentősebb idegen nyelvű — cseh, német,, francia stb. — képviselőjét is. Irodalmi közleményei közül kétségen kívül a legnagyobb jelentőséggel Gorkij novellái és cikkei rendelkeznek. Ezek a közlések több szempontból is figyelmet érdemelnek: egyrészt mert a már félig-meddig ismert elbeszélések és riportok mellett1 megtaláljuk köztük az író 1919 és 1921-es években írt, s eddig kevéssé méltatott forradalmi publicisztikájának néhány jelentősebb megnyilatkozását, másrészt, mert e közlések között két olyan is akad, amelyek teljesen ismeretlennek mondhatók. Köztudott, hogy 1917-ben, de még 1918-ban is mély és aggasztó ellentétek támadtak az író és a forradalom vezetése között. —• Gorkij, aki Lenin szerint mint művész, akkor még nem volt eléggé öntudatos a politikában, s a forradalom jelenségeinek az értékelésében el1 Az 1920 és 1921-es évfolyamokban a következő ismert Gorkij művek jelentek meg a Kassai Munkásban (továbbiakban: KM). A legnagyobb ellenség. F.: Horváth László. KM 1920. 5.. sz. — Órák. KM 1920. 240. sz. — Az erkölcs papja. (F. Mácza János) KM 1920. 257—259. sz. — A kislány. KM 1921. 19. sz. — A kispolgár és a forradalom. (F. Mácza János) KM 1921. 64. sz. — A pékmühelyben. (F. Mácza János) KM 1921. 183. sz. — Hogyan tanított Gorkij olvasni? KM 1921. 190. sz. sősorban „csak saját érzéseire és pillanatnyi hangulataira hallgatott“2, megzavarodva állt az események eruptív erejű forgatagában. Nem értette meg a proletárdiktatúra szükségességét, megborzadt az évszázadok jogtalanságát megbosszuló népítélet tényeitől, és ifjúkora jogtiprásaitól megundorodó emberi magatartása az általános humánum nevében nemet mondott az új kor mindenféle erőszakára. A minden szépet és művészit mélységesen tisztelő elme szorongó szívvel hallott a földesúri kastélyok szétrombolásáról, egyes könyvtárak felgyújtásáról, festmények szét- hasogatásáról. Visszariadt az ösztönösen fellángoló népharag tetteitől s a jelenségeken túl nem látta meg a párt fokozatosan érvényre jutó szervező erejét. 1905 féktelen erejű viharmadara gubbasztva és szárnyszegetten állt félre a megvalósult vihar valóban félelemetes zúgásában. A Lenin ellen elkövetett merénylet és a fehér-terror kegyetlenkedései azonban rádöbbentik az ellenséggel való véres leszámolás elkerülhetetlenségére, s a szovjet hatalom békés építésének és kulturális tevékenységének 1918-ban felvillanó kontúrjai megláttatják .vele a forradalom, a szocializmus megvalósításának távlatait. — Fokozatosan leszámol téves nézeteivel, szívvel-lélekkel a bolsevikok mellé áll, s kulturális téren a szovjet vezetés legaktívabb segítőjévé válik. A Kassai Munkás-ban közölt cikkek, beszédrészletek és egyéb megnyilatkozások hűen tükrözik Gorkij önmagára találásának, eszmélésének fent vázolt útját. A legelső közlemény a lap 1919-es évfolyamában látott napvilágot Gorkij az emberiséghez címen.3 „A kapitalizmus alapjai a sötétség, a kegyetlenség, az önzés, a képmutatás és a butaság“ — olvassuk az írónak a néphez és a dolgozó értelmiséghez intézett kiáltványából vett idézetben.4 — Ügy látszik, itt az ideje, hogy minden gondolkodó és tisztességes ember meggyőződjék arról, hogy a kapitalizmus elvesztette teremtő képességét, a múlt marad2 A. G. Sljapnyikovhoz írt leveléből. — Lenin Gorkij levelek, visszaemlékezések. Bp. 1959. 196. p. 3 Gorkij az emberiséghez. KM 1919. 1. sz. 4 A KM közleménye u.i. csak rövid részlet az eléggé terjedelmes kiáltványból. hagyomány
