Irodalmi Szemle, 1962
1962/5 - ORSZÁGJÁRÁS - Dávid Teréz: A széntől az üveggyöngyig
Rosemarie énekel, munka után naponta éjfélig. Szombaton-vasárnap tovább. Miért? Kell a pénz? — Nem! Rosemarie imádja a „művészetet“. Akkor miért nem tanul? Miért jár akkor a gyárba? Mert Rosemarie szereti a pénzt is. No meg a hagyomány se kutya. Évtizedek óta az egész család gyárban dolgozik. Jelenleg tizenhármán. A hagyománnyal nem lehet olyan könnyen szakítani. Azután valamiből öltözködni is kell, mert a pódiumon megnézik az embert. A „művészetből“ erre nem telik. Rosemarie egyelőre négyszáz koronát keres vele havonta. Boldog fordulat! Valamikor azért cserélte a gyárat kávéházra egy fiatal lány, hogy pénzt keressen. Remélhetőleg idővel sokra viszi Rose, mert szép, kellemes szopránja van. Csak az a fülsiketítő dörömbölés ne lenne körülötte. Nappal is ... meg éjszaka is ... Liberec a Ješted tövében. Mikor elbúcsúzom tőle, szemereg az eső. Mintha macskajajos hangulatban lenne. Az üzletek kivásárolva, a léggömbök szétrepedtek, a zászlók nedvesen kókadnak a pózna- rudakhoz... Szerencsére nem sokáig. Esztendőre minden kezdődik élőiről. „... és kezdetben volt az üveg!“ figyelmeztet az első tábla a jabloneci divatékszer kiállításon. És onnan szemlélve a mindenséget, szinte valószínűnek látszik, hogy a világ az üveg teremtésekor kezdődött. Legalább is az a világ, ami megcsillan a jabloneci utcákon, megroppan a járókelők talpa alatt, mert itt ugyanazt jelenti a gyöngy, mint Ostravában a szén. Csak éppen ködfátyolszerúen nem úszkál a levegőben, nem karcolja az ember torkát, de ha valaki időt szánna arra, hogy füzérbe szedje a porban heverő parányi gyöngyszemeket, többször körülkeríthetné a Jize- rei hegyláncolatot, azokat a hegyeket, amelyek erdőségeiben a XIV. század közepén az első üvegfúvók megjelentek. De talán éppen azért, mert taposunk rajta, nem gondolkodunk felette, holott érdemes arra, mint minden, aminek fejlődés- útját emberi munka jelöli. 3776-ban Jablonec nevét még nem jelölték a térképen. Ma száztizenkét ország jegyzi az innen származó bizsutériát az árutőzsdén. Száznyolcvanhét esztendő alatt tette meg az utat az első helyre, vagy mint E. E. Kisch írta „a világ bizsutériájának fővárosa lett“. , Ez a hegyoldalakon épült teraszváros, melynek egyik részét a másiktól hatalmas völgykatlan választja el, felejthetetlen panoráma. Tele van szépséggel, romantikával és felelősségteljes történelemmel. Mert a jabloneci gyöngy, üveggomb, nyaklánc és karkötő azonkívül hogy a női nem legkedveltebb dísze, szenvedélye, emberek százezreinek nyújtott betevő falatot; 1912-ben egy osztrák óceánjárót „Gablonc“ névre kereszteltek, mer milliós értékekben hordozta szét a világba az itt készülő árucikkeket. De amilyen arányban nőtt a kivitel, olyan arányban fejlődött a kizsákmányolás is. Nemzetiségi probléma ekkor még ismeretlen. Német és cseh munkások közösen tüntettek 1924-ben a lehetetlen munkaidő és a nagy drágaság ellen. Ennek következményeként német és cseh munkásvezérek útja közös börtönépületekbe vezet. 1935- ben a gazdasági krízis súlyos nehézségeket okoz. Mintegy száz üzem szünteti be a munkát, a többi mérsékeli a termelést. A németországi fasiszták kihasználják ezt a nyomorúságot, tudván hogy éhes ember nem tekint a távolba és a korgó gyomra kényszerítette azt a német munkást, aki valamikor vállvetve vitte a transzparenst a cseh munkással — Heraus zum Hungermarsch — hogy eladja magát jó pénzért Heinlenéknek, 1938 május elsején a náci párt öt koronát fizetett a gyermekeknek, felnőttek tízet kaptak, ha horogkeresztes zászlók alatt meneteltek. így kezdődött... Ami ezután jött, az nem Jablonec Története, hanem világtörténelem, és mindenki előtt ismeretes. SS-bakancsok dobbantak, könyvmáglyák tüze lobban, gyűjtőtáborok szeqes drótkerítése csavarodik ... Háború!! Jablonec utcáin ma már nyoma se látszik a régi tévelygésnek, a régi nyomorúságnak. Mintha az ember, aki az üvegből él és a gyöngyhöz tartozik, felelőssége tudatára ébredt volna. Ráeszmélt arra, hogy a csiszolt drágakő, méaha hamis is ... nemcsak a női szépséget szolgálják, de a munka értékét, a hazai ipar nívóját is reprezentálja világszerte. Hogy egy-egy kiállított 516
