Irodalmi Szemle, 1962

1962/5 - Tóth Elemér: Versek

Jutta Damme (NDK): Sportolók

Tóth Elemér

csendben és megpihenve

Csendben és megpihenve messziről jöttem ide a fény mrosába, mert értsd meg, nekem is kell a fény, s a fényt én itt nem találom, a jókedvet én itt nem találom, a szeretőmet sem találom, és a bokrok csak pillanatot adnak.

Csendben és sokszor megpihenve jöttem, a föld az én kenyerem is, és látod,

én ezt a nagy földet, már az én kenyeremet nem találom, s a nyugalmat is messze hagytam, mert a gömöri dombok így messziről is húznak, s a lányok hej, ott kincset adtak.

Kenyér, föld, Gömör; minden nap elindulok s végigjárom ezt az utat, mert értsd meg, nekem is kell a fény s a szürke házak közt baktató széltől tudom már, s megsúgták a piaci orgonák is, hogy ott, ahonnan elindultam, betűk megszállóit jaként, fény van, s nevet az élet.

479