Irodalmi Szemle, 1962
1962/2 - Batta György: Vers: Egy kis fa halálára
Egy kis fa halálára A járda mellett ott állt sok vén fa közt egy fácska Katival mindig arra jártunk: szinte már a miénk volt, s így öröm az a fácska. Egy este nincs a fa, nincs a fa, nincs a fácska! Egy autó tiporta el, vagy cseppnyi srácok csatáztak éppen, s egyikük, hogy meglátta mint ki jó kardra lel kicsavarta-kitépte. Nincs a fa, nincs a fa, nincs a fácska. T ülajdonképpen semmi sem történt, nem falrengető dolog, állnak továbbra is a házak, s mellettük fut, mint azelőtt, a járda csak belőlünk is kitéptek valamit, ami elszomorít egy pillanatra — vékony, fiatal, kicsi fácska! Batta György K. Kállay fényképe
/
