Irodalmi Szemle, 1961

1961/3

nyárnak tüze, nagy forrósága,

Be felhevíted zaklatott szívem. Kalásszá kell érnem nemsokára,

S rendre borulni kaszák fényiben.

Érlelj hát szépre, életnek nyara, Legyek acélos magja a földnek,

S a szélnek — mielőtt elhordana — Piros mosollyal, vígan köszönjek.

Csontos Vilmos