Irodalmi Szemle, 1960

1960/1 - Őszi időben járunk

Bácskái Béla metszete Őszi időben járunk Gyurcsó István Szitál, szemetel az eső, ősz van. Gubbaszt a veréb, fázik, didereg. Csúszik az ember a járda kövén, búj, búj: nyakába eső csepereg. Húzódjunk össze már, kicsiny kályha a szív, és bizony alig melegít — bár kibányásztuk a jó szív szenét: haszontalan, ha kedvre nem hevít. Fázom. Takarjon szárnyaid alá a jó szándék, az anyás szeretet. Segíts. Nem bírom rakni egymagam szíved közepén a hunyó tüzet. — Esik. Csókjaidból teríts ernyőt fölém: derítsd kedvre a didergőt. Szitál, szemetel az eső, ősz van: árad a víz, duzzad a patakban. Hidakat vernek a két part között, ahol a tavalyi összetörött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom