Irodalmi Szemle, 1959
1959/2 - HAGYOMÁNYAINK - VTETOR MÁRTON: A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kulturális politikája
való tekintettel a Szlovák Tanácsköztársaság területén az iskolákban 1919. június 7-én befejezték a tanítást. A nyári szünetben meg kellett kezdődni a pedagógusok ideológiai átképzésnek. A pedagógusoknak vizsgára kellett felkészülniük a nevelés történetéből, valamint a szovjet állam alkotmányjogából; tanulmányozniuk kellett a kapitalista és szocialista állam lényegét és az emberi társadalom fejlődésének törvényszerűségeit. A régi tankönyveket, elsősorban a történelmi olvasókönyveket kivonták a forgalomból és újakat készítettek elő. Az erre vonatkozó rendelet többek között így szólt; „A Tanácsköztársaság valamennyi iskolájában a történelemtanításnak az a feladata, hogy az ifjúságot minden eddigi társadalom gazdasági alapjairól, osztálytagozódásáról s elnyomott tömegeinek forradalmi megmozdulásairól tájékoztassa, s ezzel a proletariátus felnövő nemzedékét előkészítse a társadalom átformálásának arra a hatalmas munkájára, amely most van folyamatban.“ A felnőttek szabad oktatását külön ügyosztály irányította. Csak Budapesten 86 önálló szaktanfolyam működött és a szabadiskolák keretében közel hétezer hallgató tanult. Hetvenhárom vidéki városban, illetve községben 1919. június közepéig negyedmillió ember látogatta az ismeretterjesztő előadásokat, és a szak- tanfolyamok hallgatóinak száma meghaladta a hatezret. Budapesten 56 zenei és irodalmi előadást tartottak negyvenezer résztvevővel, vidéken helyi erők és munkásdalárdák közreműködésével 31 ilyen előadást tartottak húszezres részvétellel. A szocializmus állami propagandáját plakátok, röpiratok és könyvek szolgálták, melyekből 75 röpiratot és 25 könyvet a nem magyar nemzetiségek nyelvén adtak ki. Napilapok is megjelentek a Magyar Tanácsköztársaságban cseh, román, bolgár, lengyel, ukrán, francia, olasz és német nyelven. A Szlovák Tanácsköztársaság területén csak proletárújságok jelentek meg, mint a Červené noviny, Košické červené noviny, Naše červené noviny, Kassai Vörösújság, Kassai Munkás, Eperjesi Munkás, Barsmegyei Népszava, Selmecbányái Vörösújság, Gömör- Kishont. A szovjetek Kassán, Eperjesen, Losoncon, Léván stb. és majdnem minden faluban úgyszólván naponta rendeztek összejöveteleket, népgyűléseket, amelyeken megmagyarázták a proletárdiktatúra jelentőségét, az új társadalmi rend távlatait, a nemzetközi helyzetet stb. Az agitátorképzés céljából külön tanfolyamokat szerveztek. A szlovák tanfolyamot 1919. június 25-én indították meg Kassán. A szocializmus állami propagandájának intézményeként létesült Budapesten a Marx-Engels Munkásegyetem. Feladata volt, hogy a tudományt a maga egészében hozzáférhetővé tegye a proletariátus számára, hogy „padjain a proletariátusból kikerülő vezetők a társadalom irányításához és a megszerzett hatalom gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudást megszerezhessék.“ A társadalomtudományi és természettudományi tanfolyamra kétszáz hallgatót vettek fel. Az ifjúmunkásoknak Budapesten és környékén 1919. május végéig 691 előadást rendeztek harmincezer résztvevővel. Proletár képzőművészeti tanműhely létesült, múzeumi sétaelőadásokat, hangversenyeket, Ady-matinékat rendeztek, naponta 800 színházjegyet osztottak szét az ifjúmunkások között, kézikönyvtárakat állítottak fel és zenei oktatást szerveztek 1600 ifjúmunkás számára.
