Irodalmi Szemle, 1959

1959/1 - FIGYELŐ - Lion Feuchtwanger: Rókák a szőlőben (Koncsol László)

irányítja. Ha felületesen ítélünk, akkor a regényt el kellene marasztalnunk, mert a nép például nem kapja meg itt az őt meg­illető helyet, sőt a polgárság sincs történel­mileg megfelelő arányban képviselve. De ha figyelembe vesszük, amit Feuchtwanger a mű céljaként kijelöl („Mi késztet oly kü­lönböző embereket és embercsoportokat, hogy — jószántukból vagy olykor még aka­ratuk ellenére is — haladó irányban mun­kálkodjanak? Ezt akartam ábrázolni.“), ak­kor már nem érezzük az abszolút teljes­ség hiányát: a regény épp a maga rela­tív teljességében ábrázolja maradéktalan hitelességgel a választott milieut: az arisz­tokraták bomladozó, halálraítélt világát. Franklin Benjámin a regény legközpon­tibb, legsúlyosabb, markáns vonásokkal ki­dolgozott alakja. Franklin, a tudós filo­zófus, az Államok egyik fő megteremtője, a Kongresszus megbízásából a francia szö­vetség létrehozásán munkálkodik Párizsban. Franklin egyénisége, magatartása, egész „munkamódszere“ mintha Kutuzov Tol- sztoj-megrajzolta képére emlékeztetne. Várni türelemmel, az idő az igaz ügyet győzelemre segíti, — ezt vallja az öreg Franklin. Jól ismeri a francia társadal­mat, helyesen látja a haladás menetét, hisz az értelemben, s e nyugodt hitnek mély bölcsesség, szilárd meggyőződés az alapja. Egész, erőteljes, monumentális, pu­ritán egyénisége az egykori amerikai leve­gőt árasztja magából, s rendkívül sikerült és élvezetes, valósággal bravúros az ame­rikai és francia atmoszféra különbségei­nek érzékeltetése egyrészt egyetlen egyé­niségen: Franklin robusztus és egészséges alakján, másrészt az egész francia társa­dalom ábrázolásán, s a kettő szembeállí­tásán keresztül. Ecce vir! — csodálja őt Maurepas, a rafinált öreg francia minisz­terelnök is. íme, a férfi! Valamiféle pasz- szív aktivitásával Franklin hivatott doku­mentálni, de szavakban is ő mondja ki azt a tételt, hogy az egyéniségek nem játsza­nak irányító szerepet a történelemben: a történelem, bár rajtuk keresztül, de tő­lük függetlenül valósítja meg a maga tör­vényeit, útjait. Franklin francia környezetben él, s ez a környezet egész másfajta levegőt áraszt magából. Más itt a polgár, mint Ameriká­ban. Baumarchais (Pierre), a „Figaró há­zassága“ népszerű szerzője képviseli ba­rátnőjével, a népszerű és tehetséges szí­nésznővel, Désirée-vel együtt ezt a francia polgár-típust. Pierre polgár: vállalkozó, a francia kapitalista korai, haladó típusa. Tö­retlenül hisz az igaz ügyben, de igyekszik ezt az ügyet és hitet gazdaságilag is ka­matoztatni. Ám Pierre — bármennyire is utálja és gúnyolja az arisztokráciát — mé­gis csak „betör a nemesség köreibe, hogy olyan életet élhessen, amit élni érdemes“. Átveszi az arisztokraták életének külsősé­geit, követi és utánozza életelveit, életstí­lusát, eleme a csillogás, a fény, a pompa. Szelleme is tipikusan könnyed és csillogó, gunyoros, csúfolódó, rendkívül mozgékony, de kissé felületes francia szellem. Imádja, habzsolja az életet, nem képes lemondani bizonyos igényekről, bizonyos felemás ér­vényesülési vágyról, de lát, érez és bírál, s helyzeténél és szelleménél fogva — míg vállalkozásaival, fegyverszállítmányaival Amerikát segíti győzelemre — irodalmi munkásságával, röpirataival és színművei­vel belülről bomlasztja az arisztokraták vi­lágát. Szembetűnő a Pierre, és unokaöccse: Fé- licien Lépine közötti viszony. Ami Pierre- ben még keverten, átmeneti módon fellel­hető polgári vonás, az Félicienben már tisz­tán, kristályosán az. Neki már tökélete­sen idegen és ellenséges a francia főúri világ, nem képes alkalmazkodni, beolvadni, s Pierre-t is — akárcsak Franklin — bírá­ló szemmel nézi. Rousseau eszméiért lel­kesedik, a puritán Franklint csodálja, s az első adódó alkalommal Amerikába szö­kik, harcolni akar az értelem, a szabad­ság és az egyenlőség világáért. S az arisztokrácia ? Két céltudatos politikusa van csupán: Maurepas, a miniszterelnök, a király men­tora és Vergennes, a külügyminiszter. Ők azok, akik az amerikai szövetséget szű- kebb, Anglia-ellenes meggondolások alap­ján a tehetelen Lajosra rákényszerítik, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom