Irodalmi Szemle, 1959

1959/1 - LÁTÓHATÁR - K. I.: A szovjet irodalom jelentősége egy angol író szemével

nagyon mély és komoly, sokat és hevesen beszélünk róla megszokott minden­napi beszélgetéseink során is. De mihelyt kilépünk irószövetségi gyűléseink és értekezleteink emelvényére — áttérünk egy másik nyelvre, akár a papok (bo­csássanak meg barátaim ezért a hasonlatért), akik otthon és általában az életben a mindennapi orosz nyelven beszélnek, de az oltár mellett egy másikon, a szer­tartásoknál kötelező egyházi szláv nyelven. Reméljük, hogy az írók előttünk álló össz-szövetségi értekezlete fő témáját és munkájának pátoszát annak egyenes és minden kertelés nélküli megtárgya­lásából választja, hogy nem lehetünk elnézéssel a rossz könyvekkel szemben, az írói elhamarkodottsággal szemben, hogy a komoly tartalomnak korszerű forma felel meg, hogy felelősek vagyunk, hogy kötelességünk azoknak a re­ményeknek feltétlen beválátsa, amelyeket pártunk és az egész nép belénk- helyezett. Őszintén szólva, nincsen lehetőségünk arra, hogy a kongresszus előtt alkotá­sainkat illetően ugyanolyan pontos és számszerű kötelezettségeket vállaljunk, mint ahogyan azt meg lehetett tenni az acélt, a kőolajat, a kenyeret, a húst stb -t illetően De ha emlékezünk arra, hogy milyen jelentős és nyilvánvaló fellendülésen ment át irodalmunk az első ötéves tervek éveiben, a szocializmusba lépés időszakában, milyen új erővel jelentkeztek írói tehetségek, akik azóta már közismertek olvasóink táborában, akkor egészen természetesnek tűnik az a re­mény és biztos várakozás, hogy a mai kor, a hétéves terv és az azt követő, kommunizmust építő évek kora, nem kisebb, de jóval nagyobb fellendülést hoz alkotó irodalmunkban. Nyilvánvalóan felszínre kerülnek új, ma még ismeretlen vagy kevéssé ismert nevek is, amelyeket a nép megismer majd és megszeret. Ez a kor, talán, felszínre hoz kiemelkedő alkotásokat olyan nem egészen fiatal, sőt idős íróktól is, akik be tudják bizonyítani, hogy van még puskaporuk a puskaportartóban. (Taps.) Mert a nép szolgálatának ezen a széles és nemes mezején van elegendő hely arra, hogy kifejtsük minden erőnket, minden tehet­ségünket és becsülettel munkálkodjunk nagy hazánk és drága kommunista pártunk dicsőségén. A szovjet irodalom jelentősége egy angol író szemével A marxizmus-leninizmus eszméi bámulatos gyorsasággal törnek utat maguknak a szocialista tábor országainak határain túl élő, szabadság s jólét után vágyakozó egyszerű dolgozók, valamint a társadalmi fejlődést helyesen fölismerő értelmi­ségiek szíváhez. A gyakorlati élet és a tudományos kutatás fényesen igazolja, hogy a materialista világnézet és a dialektikus módszer képes megvalósítani az em­beriség évezredes álmait és beláthatatlan távlatokkal kecsegtet a jólét meg­teremtésében, az ész és akarat alkotó erejének gyarapításában. Az eszmék ter­jesztésében, a társadalom nevelésében és formálásában minden korban felbe­csülhetetlen szerep jutott az íróknak és az irodalomnak. Ismerjük a marxizmus- leninizmus klasszikusainak idevonatkozó világos megállapításait és tanításait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom