Irodalmi Szemle, 1958
1958/1 - FIGYELŐ - Gondolatok és gondolatébresztések a Nádas Házak olvasása után (Turczel Lajos)
Abban a korszakban, keletkezésük idejében az ő írásai is a vádirat erejével hatottak és rásütötték a felelőtlenség és hazugság bélyegét a humanizmussal és szociális politikával kérkedő farizeusi polgári demokráciára; ezek az írások megrázó tényszerűségükkel — a forradalmi töltés és osztályharcos kiállás hiányában is — lázítani, mozgósítani tudtak az igazságtalan társadalmi rend ellen. Ezért tiszteljük és becsüljük ennek a nehéz életsorsú parasztírónak az emlékét, és hagyatékát — eszmei-művészi korlátai ellenére is — haladó irodalmi hagyományunk egyik legértékesebb részének tekintjük. Mindez már elegendő jogcímként, sőt erkölcsi kötelezettségként szolgált ahhoz, hogy Sellyei válogatott alkotásai egy post- humus kötetben most megjelenhettek. Ennek a kötetnek: Sellyei írásainak azonban ma is megvan az agitatív és propagatív ■ereje. Segítenek eloszlatni azt a hamis legendát, amely a régi jó világról szól; lerántják a leplet arról a „megszépített messzeségről“, amely a reakció segítségével sokszor nagyon tendenciózusan szépí- tődik meg. A Nádas Házak összesen 67 Sellyei-írást tartalmaz. Ezeket az író életének és életművének szorgalmas búvára, dr. Csanda Sándor válogatta ki. Ugyancsak ő írta a kötet elé a 30 oldalas bevezető tanulmányt is. Csanda tanulmánya Sellyei emberi és írói portréját nem az esszé komlex módszerével formálja meg, hanem a lekiisme- retesen kikutatott életrajz adataiból és a filológusi alapossággal alátámasztott egyéb tényekből mozaikszerűen építi fel. A kötet anyagának kiválogatásával nagy- ban-egészben egyetértünk és e téren mindössze néhány futólagos megjegyzésünk van: 1. Csanda az előszóban helyesen emeli ki „A mész“ és a „Béresek" című elbeszélések szocialista életszemléletét, csodálkozunk tehát azon, hogy ezeket az írásokat nem vette fel a kötetbe. 2. A tartalomjegyzékben a „Három vagon búzát“ a „Kisregények“ címszó alatt találjuk; nos, lehet, hogy Sellyei kisregénynek vagy regénynek titulálta ezt az alkotását, a valóságban azonban csak egy hosszúra nyújtott elbeszélés; még a kötet címadó írásának, a „Nádas Házak"-nak a kisregény-voltán is lehetne vitatkozni; szándékban és vázlatban mindenesetre az. 3. Ugyancsak a tartalomjegyzékben szerepel a „Tanulmányok és riportok" címszó, annak ellenére, hogy az alatta felsorolt írások — és valószínűleg Sellyei köteten kívüli egyetlen írása — sem merítik ki a tanulmány fogalmát; egytől-egyig riportok, vázlatok és karcolatok. 4. A karcolatokat és vázlatokat meg lehetett volna még rostálni és az így felszabadult helyen Sellyei fő művéből, az „Elfogyott a föld alóla“ című dokumentum-regényből lehetett volna egy összefüggő részletet közölni; az 1935-ben kiadott műből már csak fehérholló példányok lehetnek közkézen és így — a mostani mellőzés folytán - az olvasóközönség nagyrésze éppen ezzel a jelentős alkotással nem fog — még kivonatosan sem — megismerkedni. Külön értéket jelent a kötet végéhez csatolt teljes Sellyei-bibliográfia, amelyet ugyancsak a lelkes és fáradhatatlan válogató állított össze; ez a bibliográfia nagy segítséget jelent majd mindazoknak, akik a jövőben Sellyeivel akarnak foglalkozni. ☆ A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadót teljes mértékben megilleti a dicséret a Sellyei-kötetért. A dicséretnél, elismerésnyilvánításnál azonban most nem fogunk megállni. Ennek a jól sikerült, fontos és becses kötetnek a kiadó számára példamutató jelentősége és precedens-szerepe is van. A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó a szlovákiai magyar dolgozók egyik legfontosabb szellemi ellátója. Mint ilyennek erkölcsi kötelessége, hogy olvasóközönségünkhöz — Sellyei és a közeljövőben megjelenő Forbáth után — haladó irodalmi hagyományunk további értékeit is közvetítse. Éspedig nem alkalmilag, ötletszerűen, hanem a szerkesztőség és szerkesztőbizottság által összeállított, kidolgo
