Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-01-27 / 2. szám

I. évfolyam. 2-ik szám, __________ Nagykároly, 1907. január 27A^ Y T ársadalmi hetilap A Nagy károlyi Iparos-Szövetség hivatalos közlönye IsA.eljelenik r±x d.ejcx vasárnap Szerkesztősége Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő : Simkó Aladár. Lapvezérlő-bizottság: Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . ... . . 5 K — f. Fél évre . . . . . . 2 K 50 f. Negyedévre .. . . . . . I K 25 f. Egyes szám ára 12 f. — Nyilttér sora 20 f. Vallásunk! ' Midőn a „A Nagykárolyi Iparosok Szövetsége“ megbízásából lapunkat megindítjuk, szükségesnek látjuk, a - nagyérdemű olvasóközönséget tájékoztatni annak czélja felől. Nagykároly város ^ 700 tagból álló iparossága s a velők érdeki- leg szorosan összefüggő kereskedői osztálynak mindez ideig nem volt alkalma arra, hogy az érdekünket sértő körülményeket nyilvánosságra hozva, azok orvoslására töreked­jenek. E czélból alakult meg az Iparosok Szövetsége s indította meg hivatalos lapját. Lapunk czélja elsősorban a rna- gyar-iparpártolás eszméjének minél szélesebb körben való terjesztése, másodsorban a helyi iparpártolás, végül iparosaink és kereskedőink sérelmének orvoslása és érdekeinek előmozdítása. Lapunk vezérczikkében a magyar ipar s annak fejlődésével fogunk foglalkozni. Tárczarovatunkban nevezetesebb Íróktól hozunk elbeszéléseket. Állandó rovatot nyitunk iparosaink és kereskedőink sérelmének nyil­vánosságra való hozatalára. Helyet adunk lapunkban minden közérdekű felszólalásnak. Hírrovatunkat iparosainkat ér­deklő és közérdekű hírekkel lát­juk el. Hirdetési rovatunkban a legjutá- nyosabb árban veszünk fel hirde­téseket. Bizalommal fordulunk a nagy­érdemű közönséghez s kérjük'szi­ves pártfogásukat. Lapunk előfizetési ára: Egész évre .* . 5 K — f. Félévre . ^ u Ä K 50 f. Negyedévre . ". I K 25 f. Kiváló tisztelettel az „Iparosok Lapja“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Mimlvaadók országos szorvezlvodésB. Az országos ipartestület több ak kálómmal figyelmeztette a munka­adókat arra, hogy a jelenlegi mun­kásviszonyok között a magyar ipar zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében szükségesnek tartja a munkaadók egységes szervezkedését és töniörülését. E tárgyban 1903-ban körlevelet intézett a fővárosi ipartestületekhez, melynek lényege a kővetkező : „Tekintettel arra, hogy a föl­merült jelenségekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy itt tulajdonképen a sztrájkmozgalom általánosításáról van szó, az ipartestület arra kérte a kereskedelmi és belügyminiszter urakat, hogy egyrészt a jelenlegi törvények érvényes rendelkezései alapján nyújtsa a kormány és az ennek védelme alatt álló minden iparhatóság a mestereknek azt a védelmet, melyre ipari és közbiz­tonsági szempontból méltán szá­mot tarthatnak; másrészt pedig igyekezzék a sztrájkkérdés rendezé­sével sürgősen foglalkozni és addig is mig ebben a tekintetben tör­vényhozási intézkedések foganato­síthatók lesznek, igyekezzék esetleg társadalmi utón is odahatni, hogy á sztrájk a vállalkozás, illetőleg bizo­nyos munka szállításának termikusa szempontjából vis majornak tekin­tessék. . Magukat a munkaadókat pedig, az ipartestületi szakosztály határo­zatából, szintén arra kérték, hogy miként a munkások, azonképen ők, mint mesterek is szervezkedjenek a maguk érdekeinek hathatósabb megóvása czéljából. A szervezkedés módjait és esz­közeit, valamint azt is, hogy a szervezkedés a testületen, vagy egye­sületen belül, avagy kívül történjék, a szakosztály, mint oly fontos rész­letkérdéseket, a melyeknek elbírá­lása mindig az illető iparág specziális igényeitől és viszonyaitól függ, egé­szen az illető ipartestület vezetősé­gének bölcs belátására és elhatá­rozására vélte bizhatónak.“ A: szervezkedés munkája nehezen indult meg, »azonban az időközben ismétlődő igazságtalan sztrájkok és boj kotok annyira észretéritettek a munkaadókat, hogy végre belátták a szervezkedés szükséges voltát s Huszthy Zoltán ajánlja kizárólag e czélra épített gyönyörű" szép, uj fényképészeti miitermét állandóan nyitott arczképcsarnokkal, öltözőszobával ellátva Nagykárolyban, Kossuth-utcza 5. számú saját házánál..

Next

/
Oldalképek
Tartalom