Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-01-27 / 2. szám

2 IPAROSOK LAPJA először szakonként, később együt­tesen is az iparosok szövetségének megalakításán fáradoznak. . Városunkban is igy alakult meg hosszas vajúdás után az iparosok szövetsége. Fővárosban ma már a következő iparágakra nézve van szervezve a munkaadók szövetsége: Építőmes­terek, ácsmesterek, asztalosok, laka­tosok, mázolók és festők, kályhások, szobrászok, bádogosok és vizveze- tékszerelők, redőnygyárosok, cement és gyps építő iparosok, villanysze­relők, liftszerelők, kőfaragók. Legjobban voltak érdekelve a folytonos sztrájkokkal az építő ipa­rosok. Az országos iparegyesület élén Gelléri Mór kir. tanácsossal minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy őket tömörítse, szövetségbe ■összpontosítsa s e czélból Buda­pestre kongresszust hivott össze, egyfelől a szövetség létesítése s ezzel kapcsolatosan a munkások túlkapásai elleni védekezés czéljából. Ezen kongresszus folyó hó 19-én és 20-án tartotta meg ülését a fővárosi közgyűlés termében, melyen a vidékről 600-nál több küldött jelent meg. Képviselve volt ezen­kívül 7 kereskedelmi és iparkamara, 59 vidéki ipartestület és számos vidéki és fővárosi munkaadó szer­vezet, a kereskedelemügyi minisz- rerium és a belügyminisztérium kép­viselői. TÁRCZA. A pénztárnoknő. Irta: Kölcsey Béla. — Az „IPAROSOK LAPJA“ eredeti tárczája. —« Gyönyörű szőke lány volt. Bomlott is utána az egész város aranyifjusága, a heted gimnazistától kezdve a törvény­széki aljegyzőig — mind. De hogy a szép szőke lánynak melyik tetszett a sok közül, — azt még az a czingár, sápadtképü fiú sem tudta, aki a város­nál dolgozott. Pedig a többiek azt be­szélték róla, hogy az a szép leány titkárja. Az igaz, hogy az is bomlott utána és a szép lány is sokat diskurált vele, de azért talán mégis legkevesebbre becsülte az egész között. Egy napon igy szólt a czingár ur az ő istennőjéhez: — Engedje meg, Vilmácska, hogy mint mindig, úgy most is őszintén szól­jak magához. Lássa, maga engemet egész életemre boldoggá tehetne ... Olvasta ugye, hogy most lettem előléptetve hatszáz A gyűlés lefolyásáról kivonatos tudó­sítás a következő: Kauser Gyula az ülést féltizkor meg­nyitván, üdvözli a kereskedelmi és belügy­miniszter kiküldött képviselőit. Üdvözli az országos testületeket, az összes megjelenteket. Megnyitó beszédébenjelzi hogy a mostani mozgalom nem akarja a munkások érdekeit csorbítani, csak a munkásmozgalmak elfajulása ellen akarja megvédeni a munkaadókat. Ezután felolvassák a bejelentett tes­tületek sorozatát s 10 órakor áttértek a napirendre. Az első tárgy a munka­adók szervezkedésének kérdése volt. Koch Károly előadó igen tartalmas be­szédben ismertette az utóbbi idők ese­ményeit, a kőműves-sztrájkok történetét és elfajulását, melyek a munkaadók helyzetét már tűrhetetlenné tették. Utal a munkások szervezeteinek nagy erejére; ha a munkaadók hasonló szervezeteket létesítenek és kiemelkednek mostani tehetetlenségükből, ha szivvel-lélekkel küzdenek érdekeikért, ha képviseletük­nek érvényt szereznek a társadatomban és parlamentben, akkor boldogulni fog­nak. Beterjeszti a következő határozati javaslatot: 1. Mondja ki az építő iparosok orszá­gos nagygyűlése, hogy szükségesnek tartja a. magyar építőiparosok országos szövetsége megalakulásának szükséges­ségét és ennek eredményeképpen a megalakulás létesítendő. 2. Mondja ki a nagygyűlés, hogy az ország minden • építő iparosától elvárja, hogy ezen központi' szövetségbe, illetve a megfelelő helyi szövetségbe tágul belép és azt teljes erejével támogatja. 3. Mondja ki az országos nagygyűlés, hogy kívánatosnak tartja, hogy a szö­vetségbe tartozó építő iparosok a jövőben forintra? s tudja azt is, hogy már az időm is ott van, hogy családot alapít­sak ? Amit már nem gátol az sem, hogy csekély a fizetésem, mely szorgalmam után még növekedik is. Én érzem, én tudom, hogy magával egész életemre boldog lennék. Én szeretem magát!... Szóljon, Vilmácska, számíthatok a ke­zére ? A szép szőke lány gúnyosan moso­lyogva hallgatta a czingár fiú keresetlen szavakkal előadott vallomását s mikor elvégezte beszédét, a szép leány fel- kaczagott. — No hallja Józsi! nem hittem volna, hogy maga ennyire félreismerjen en­gemet. Hát maga azt hiszi, hogy én férjhez tudnék menni egy ilyen kis fizetésű hivatalnokhoz, mint maga ? hogy én tudnék szegény asszony lenni ? ... Miért? Csak azért, hogy ne maradjak lánynak ? . . . Barátom! Éri már ma­gának megmondtam, hogy vagy nagy ur . legyen az, akinek a felesége leszek, vagy — vagy senkié. Én iskolákat vé­geztem, én kapok állást s megélek, s nem kell egy férfinak sem a szeszélyei­hez alkalmazkodnom. Én magát eddig okos fiúnak tartottam, de most már látom, hogy csalódtam. üzleti összeköttetést kizárólag csak a szövetkezeti tagok kebeléből létesítenek. Többek felszóllalása után előadó rövid zárszava után következett a határozat- hozatal Koch Károly javaslata felett. Elnök kijelenti, hogy a nagygyűlés egy­hangúlag elhatározta, hogy az építő­iparosok szervezkedését feltétlenül szük­ségesnek tartja. Következik a napirend második pontja. Gelléri Mór előadó utalva a munkás és munkaadó szervezetek külföldi ered­ményeire, szükségesnek véli az ország­ban az összes munkaadók szervezését és a következő határozati javaslatot nyújtja be: Miután a jelenlegi munkásviszonyok között a magyar ipar zavartalan fejlő­désének biztosítása érdekében elenged­hetetlenül szükséges a munkaadók tö­mörülése és egységes szervezkedése s miután már kimondotta az országos gyűlés, hogy az építő ipari munkaadók szervezeteinek egymással összefüggő, egyöntetű és egységes működését szük­ségesnek tartja; mondja ki e határoza­tával kapcsolatosan azt is, hogy e ked­vezményezésről az összes hazai munka­adótestületeket sürgősen értesíti és mintaalapszabályaink, valamint fonto­sabb nyomtatványaink megküldése mel­lett, a többi szakmabeli munkaadókat is felhívja az építő iparosok országos fontosságú példájának követésére. A határozat ezen részének végrehaj­tásán kívül a végrehajtó bizottság által kikéri az országos iparegyesület köz­reműködését is; végre mondja ki a kongresszus, hogy különös súlyt kell helyezni arra is, hogy egymásután ala­kuló munkaadó szövetségek egymással állandó és közös érdekeit minden vona­lon vállvetett támogatással megvédel­A czingár fiú némán hallgatta az önhitt lány gúnyos, lenéző beszédét. Sápadt arcza kipirult a szégyenérzettől, kalapja után nyúlt s e szavakat intézte a büszke lányhoz: Köszönöm, Vil­mácska ! Amit mondott, tudomásul ve­szem. Adja Isten, hogy minden úgy teljesedjék be, amint maga óhajtja. Most pedig Isten vele! Feledje el azt a sápadt fiút, aki magát szereti és bol­doggá akarta tenni. * * * * Két év telt el már azóta. A czingár fiú is elkerült a városból. Azt beszélték, hogy Pesten van valami jó állásban, a diákok is elkerültek ki haza, ki a fő­városba jogásznak, a törvényszéki al­jegyzők is lassan mind elmaradoztak Vilmácskáék házától. Kérők meg éppen­séggel nem jelentkeztek. 'Végtére is csakugyan állás után kel­lett nézni a szép lánynak, ami nem is ment valami nehezen, mivel nagyúri rokonsága révén, könnyen bejutott a vasúthoz — pénztárnoknőnek. Az az idegizgató, testet-lelket egy­aránt ölő hivatal, eleinte tetszett is a szép leánynak. Itt ismét megszaporodott áz udvarlói száma. Hajh! de nincs fény

Next

/
Oldalképek
Tartalom