Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-01-27 / 2. szám
2 IPAROSOK LAPJA először szakonként, később együttesen is az iparosok szövetségének megalakításán fáradoznak. . Városunkban is igy alakult meg hosszas vajúdás után az iparosok szövetsége. Fővárosban ma már a következő iparágakra nézve van szervezve a munkaadók szövetsége: Építőmesterek, ácsmesterek, asztalosok, lakatosok, mázolók és festők, kályhások, szobrászok, bádogosok és vizveze- tékszerelők, redőnygyárosok, cement és gyps építő iparosok, villanyszerelők, liftszerelők, kőfaragók. Legjobban voltak érdekelve a folytonos sztrájkokkal az építő iparosok. Az országos iparegyesület élén Gelléri Mór kir. tanácsossal minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy őket tömörítse, szövetségbe ■összpontosítsa s e czélból Budapestre kongresszust hivott össze, egyfelől a szövetség létesítése s ezzel kapcsolatosan a munkások túlkapásai elleni védekezés czéljából. Ezen kongresszus folyó hó 19-én és 20-án tartotta meg ülését a fővárosi közgyűlés termében, melyen a vidékről 600-nál több küldött jelent meg. Képviselve volt ezenkívül 7 kereskedelmi és iparkamara, 59 vidéki ipartestület és számos vidéki és fővárosi munkaadó szervezet, a kereskedelemügyi minisz- rerium és a belügyminisztérium képviselői. TÁRCZA. A pénztárnoknő. Irta: Kölcsey Béla. — Az „IPAROSOK LAPJA“ eredeti tárczája. —« Gyönyörű szőke lány volt. Bomlott is utána az egész város aranyifjusága, a heted gimnazistától kezdve a törvényszéki aljegyzőig — mind. De hogy a szép szőke lánynak melyik tetszett a sok közül, — azt még az a czingár, sápadtképü fiú sem tudta, aki a városnál dolgozott. Pedig a többiek azt beszélték róla, hogy az a szép leány titkárja. Az igaz, hogy az is bomlott utána és a szép lány is sokat diskurált vele, de azért talán mégis legkevesebbre becsülte az egész között. Egy napon igy szólt a czingár ur az ő istennőjéhez: — Engedje meg, Vilmácska, hogy mint mindig, úgy most is őszintén szóljak magához. Lássa, maga engemet egész életemre boldoggá tehetne ... Olvasta ugye, hogy most lettem előléptetve hatszáz A gyűlés lefolyásáról kivonatos tudósítás a következő: Kauser Gyula az ülést féltizkor megnyitván, üdvözli a kereskedelmi és belügyminiszter kiküldött képviselőit. Üdvözli az országos testületeket, az összes megjelenteket. Megnyitó beszédébenjelzi hogy a mostani mozgalom nem akarja a munkások érdekeit csorbítani, csak a munkásmozgalmak elfajulása ellen akarja megvédeni a munkaadókat. Ezután felolvassák a bejelentett testületek sorozatát s 10 órakor áttértek a napirendre. Az első tárgy a munkaadók szervezkedésének kérdése volt. Koch Károly előadó igen tartalmas beszédben ismertette az utóbbi idők eseményeit, a kőműves-sztrájkok történetét és elfajulását, melyek a munkaadók helyzetét már tűrhetetlenné tették. Utal a munkások szervezeteinek nagy erejére; ha a munkaadók hasonló szervezeteket létesítenek és kiemelkednek mostani tehetetlenségükből, ha szivvel-lélekkel küzdenek érdekeikért, ha képviseletüknek érvényt szereznek a társadatomban és parlamentben, akkor boldogulni fognak. Beterjeszti a következő határozati javaslatot: 1. Mondja ki az építő iparosok országos nagygyűlése, hogy szükségesnek tartja a. magyar építőiparosok országos szövetsége megalakulásának szükségességét és ennek eredményeképpen a megalakulás létesítendő. 2. Mondja ki a nagygyűlés, hogy az ország minden • építő iparosától elvárja, hogy ezen központi' szövetségbe, illetve a megfelelő helyi szövetségbe tágul belép és azt teljes erejével támogatja. 3. Mondja ki az országos nagygyűlés, hogy kívánatosnak tartja, hogy a szövetségbe tartozó építő iparosok a jövőben forintra? s tudja azt is, hogy már az időm is ott van, hogy családot alapítsak ? Amit már nem gátol az sem, hogy csekély a fizetésem, mely szorgalmam után még növekedik is. Én érzem, én tudom, hogy magával egész életemre boldog lennék. Én szeretem magát!... Szóljon, Vilmácska, számíthatok a kezére ? A szép szőke lány gúnyosan mosolyogva hallgatta a czingár fiú keresetlen szavakkal előadott vallomását s mikor elvégezte beszédét, a szép leány fel- kaczagott. — No hallja Józsi! nem hittem volna, hogy maga ennyire félreismerjen engemet. Hát maga azt hiszi, hogy én férjhez tudnék menni egy ilyen kis fizetésű hivatalnokhoz, mint maga ? hogy én tudnék szegény asszony lenni ? ... Miért? Csak azért, hogy ne maradjak lánynak ? . . . Barátom! Éri már magának megmondtam, hogy vagy nagy ur . legyen az, akinek a felesége leszek, vagy — vagy senkié. Én iskolákat végeztem, én kapok állást s megélek, s nem kell egy férfinak sem a szeszélyeihez alkalmazkodnom. Én magát eddig okos fiúnak tartottam, de most már látom, hogy csalódtam. üzleti összeköttetést kizárólag csak a szövetkezeti tagok kebeléből létesítenek. Többek felszóllalása után előadó rövid zárszava után következett a határozat- hozatal Koch Károly javaslata felett. Elnök kijelenti, hogy a nagygyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az építőiparosok szervezkedését feltétlenül szükségesnek tartja. Következik a napirend második pontja. Gelléri Mór előadó utalva a munkás és munkaadó szervezetek külföldi eredményeire, szükségesnek véli az országban az összes munkaadók szervezését és a következő határozati javaslatot nyújtja be: Miután a jelenlegi munkásviszonyok között a magyar ipar zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a munkaadók tömörülése és egységes szervezkedése s miután már kimondotta az országos gyűlés, hogy az építő ipari munkaadók szervezeteinek egymással összefüggő, egyöntetű és egységes működését szükségesnek tartja; mondja ki e határozatával kapcsolatosan azt is, hogy e kedvezményezésről az összes hazai munkaadótestületeket sürgősen értesíti és mintaalapszabályaink, valamint fontosabb nyomtatványaink megküldése mellett, a többi szakmabeli munkaadókat is felhívja az építő iparosok országos fontosságú példájának követésére. A határozat ezen részének végrehajtásán kívül a végrehajtó bizottság által kikéri az országos iparegyesület közreműködését is; végre mondja ki a kongresszus, hogy különös súlyt kell helyezni arra is, hogy egymásután alakuló munkaadó szövetségek egymással állandó és közös érdekeit minden vonalon vállvetett támogatással megvédelA czingár fiú némán hallgatta az önhitt lány gúnyos, lenéző beszédét. Sápadt arcza kipirult a szégyenérzettől, kalapja után nyúlt s e szavakat intézte a büszke lányhoz: Köszönöm, Vilmácska ! Amit mondott, tudomásul veszem. Adja Isten, hogy minden úgy teljesedjék be, amint maga óhajtja. Most pedig Isten vele! Feledje el azt a sápadt fiút, aki magát szereti és boldoggá akarta tenni. * * * * Két év telt el már azóta. A czingár fiú is elkerült a városból. Azt beszélték, hogy Pesten van valami jó állásban, a diákok is elkerültek ki haza, ki a fővárosba jogásznak, a törvényszéki aljegyzők is lassan mind elmaradoztak Vilmácskáék házától. Kérők meg éppenséggel nem jelentkeztek. 'Végtére is csakugyan állás után kellett nézni a szép lánynak, ami nem is ment valami nehezen, mivel nagyúri rokonsága révén, könnyen bejutott a vasúthoz — pénztárnoknőnek. Az az idegizgató, testet-lelket egyaránt ölő hivatal, eleinte tetszett is a szép leánynak. Itt ismét megszaporodott áz udvarlói száma. Hajh! de nincs fény
