Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-17 / 9. szám
Mit LAPJA Társadalmi hetilap A Nagykárolyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közlönye. Megjele3n.il?: mind.en vasárnap Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő : Simkó Aladár. Lapvezérlő-bizottság: Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . . Fél évre, . . . Negyedévre ». . Egyes szám ára 12 f. . . . 5 K f . \ . . 2 K 50 f. , . . . I K 25 f. — Nyilttér sora 20 f. Márczius 15. Magyarországon édes hazánk fővárosában, az ország szivében 59 évvel ezelőtt á nemzet legünnepel- tebb költője ajakán a korai reggeli órákban megcsendült a „Nemzeti dal". Ugyanakkor hazánk koszorús költője Jókai Mór felolvasta az Irinyi József által összeállított 12 pontot, melyet az „Ellenzéki kör" az országgyűléshez akart benyuj- tani. v . ■ £ A petitio tartalma a következő volt: „ Mit / kíván a magyaí nemzet ? Legyen béke, szabadság és egyetértés. ‘ ; 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a czenzura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Budapesten, 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget, politikai és vallási tekintet nélkül 5. Nemzetőrséget. 6. Közteherviselést. 7. Úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszéket képviselet és egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőllünk. 11. A politikai státus foglyokat bocsássák szabadon. 12. Kivánjuk az uniót Er- délylyel. „Egyenlőség, testvériség, szabadság". ' . v ' i -: Költőnk dala ajakról-ajakra szált, ezer és ezer ember ismételte. „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk" K A nép határtalan lelkesedésében lefoglalt egy nyomdát s a 12 pont, s a „Nemzeti dal" a szabadsajtó első terméke egy óra múltával szét lett osztva a nép között. S mindez rövid idő alatt, mintegy varázsszóra történt, mert a nép, mely megérezte a szabadság szellőjét, képes lett volna életét dobni vívmányát-Áldozatul. Az a 12 pont, mely 1848. márczius 15-én megszületett, tette le alapkövét a mai magyarországnak. Erre a kőre van alkotmányunk épitve, ez a kő az, amelyet elmozdítani csak utolsó csepp vérünk feláldozása árán lehetne. Ezért a 12 pontért vivta meg a nemzet küzdelmét, ezért áldozta fel ezer és ezer magyar hazafi életét, s habár leveretéssel végződött is a harcz, a márczius 15-iki eseményeket a szivekből kiirtani nem lehetett többé. A márczius 15-iki eseményeket követte a nemzet szabadságharcza s ennek dicső megvivása után az elnyomatás sötét korszaka. De akkor is, a midőn tilos volt a magyar szó, mikor tilos volt a nemzet Apostola Kossuth Lajos nevének kiejtése, s midőn nagy- jainkat bitóra és sötét tömlöczökbe hurczolták, a 12 pont ott élt a nemzet szivében s csak éltető szikra kellett, hogy lángra gyulladjon. Megpróbálták ezután még többször egy évvel ezelőtt is a 12 pontban letett alapkövek ellen támadást intézni, sokszor volt már a magyar azon a ponton, hogy megakarták fosztani nemzeti önállóságától, de nem sikerült, mert ez az őseink vérétől áztatott föld a miénk. Magunkénak valljuk addig, mig egy magyar él a földön! Meg- védjük ha kell fegyverrel kezünkben, feláldozzuk érette uioísó csepp vérünket, de a 12 pontra épített alkotmányunkat sem elvenni, sem megcsorbitani nem'hagyjuk soha! A nagykárolyi fogyasztási szövetkezet. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról az újabb támadásról, melyet a nagykárolyi tisztviselők fogyasztási szövetkezete a kereskedők és vele szorosan összefüggő iparos-osztály ellen tervez, ma már arról mint megtörtént dologról beszélhetünk, de felakarjuk világosítani városunk közönségét és iparos polgárságát arról, mi indította a vezetőséget arra, hogy a szövetkezetei az egész város és vidékére is kiterjesszék s nem tisztviselői, hanem általános szövetkezetei alakítsanak. Qsstüsis s. Da-ölgrsrelcet éid-elrli, \ Nagykárolyban, a Gróf Károlyi György-téren levő női divattermébe a tavaszi újdonságok megérkeztek! — Dús választék paletták, gummiköpenyegekben, bel- és külföldi gyapjú-kelmékben.
