Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-08-18 / 31. szám
4 24. §. Oly tag, ki nyugdíjaztatása után nősül, özvegye részére nyugdíjjogosultságot nem szerez. 25. §. A tagot megillető nyugdíj özvegy nem létében az ő halála után felosztatik az árvák között s azok a reájuk eső részt neveltetési járulékképen mindaddig élvezik, mig a fiú a 13-ik, a leányok 14-ik életévüket be nem töltik. Ha azonban az elhunyt tag fiú- vagy leánygyermekei iskolai tanulmányukat jó eredménynyel tovább folytathatják, ezen körülményt igazolják, a neveltetési pótlék tanulmányaik he- fejezéseig, legfeljebb azonban 24 éves korukig kiadatik. Ezen meghosszabbítás felett azonban a választmány felebbe- zés esetén a közgyűlés határoz. 26. §. Az árvák részére biztosított nevelési járulék, illetőleg segélyösszeg élvezete megszűnik: a) ha az előző §-ban előirt életkort betöltötték; b) ha meghalnak; c) ha az anya újra férjhez megy; d) ha az árvák bármilyen intézetbe díjtalanul felvétetnek, mind az ideig, mig intézet kötelékébe tartoznak. 27. §. Fel nem vett dijak és járulékok esedékességi napjától számított 3 év alatt az egylet javára elévülnek. Az egylet igazgatása. 28. §. Az egyletet a választmány igazgatja. Abba 3 événként rendes közgyűlésen titkos szavazás és általános szótöbbség által következő tisztviselők választatnak: elnök, egy alelnök, pénztárnok, egy titkár, öt ellenőrző-bizottsági tag s 24 választmányi tag. A legközelebbi 12 legtöbb szavazatot nyert tag póttagnak tekintetik. — Azt is láttátok, hogy két csókért arczul ütött kétszer? — Azt is láttuk. — No hát elmondhatjátok a faluban a csókot is, a pofont is; de azt is tegyétek hozzá, hogy aki Koháry Kati- czát egy tekintettel megbántja, azt én evvel a két kezemmel folytom meg; mert akit én megcsókoltam ma, az nekem ettől a szent percztől kezdve — mátkám. És ez a történet nem mese !... Három hétre rá meg volt a lakodalom és a nemzetes ur nem bánta meg, hogy azt a lányt elvette. Húsz esztendeig éltek együtt boldog, mesébe való házaséletet. Akkor halt meg az öreg nemzetes ur. Özvegye hat évvel élte túl s mikor ő is elköltözött boldogult férje után: az egész falu apraja-nagyja, messzi vidékekről a sok atyafi, s a sok jóbarát ott állott koporsója körül és nem volt egy teremtett lélek sem, aki igaz könnyet ne hullatott volna az egykori délczeg parasztlány, az áldott szivü nemzetes asszonyért, aki meg ne siratta volna igaz szive szerint az én fehérhaju, galamblekü — nagyanyámat. IPAROSOK LAPJA 29. §. A választmány ügyköréhez tartozik : a) az egylet vagyonát kezelni; b) rendes egyleti tagokat felvenni, törölni, tiszteletbeli tagokat a közgyűlésnek megválasztásra ajánlani ; c) a rendes vagy rendkívüli közgyűléseket egybehívni s a közgyűlés határozatait foganatosítani; d) az egylet összes ügyeit, melyek nem kizárólag a közgyűlésnek vannak fentartva, elintézni; e) az egylet orvosait és szolgát alkalmazni. 30. §. Az egylet vagyonait, az elnökséget a választmánynyal egyetem- legesen, valamint egyes tagjait cselekményeiért, gondatlanságáért, valamint mulasztásáért a törvényes felelősség terheli. (Folytatjuk). Képviselöjelölés. A nagykárolyi függetlenségi párt folyó hó 15-én tartotta meg a vidéki tagok bevonásával az országgyűlési képviselőjelölést. Már a kora délutáni órákban zsuffolásig megtelt a polgári olvasókör nyári helyisége a megjelent választók száma 150-től 200-ra tehető. Képviselve volt Börvely, Vállaj, Genes, Kálmánd, Szentmiklós és Csanálos község, ott láttuk továbbá vármegyénk szeretett alispánját is, ki daczára még mindig gyengélkedő, a jelölt iránti szeretetének és bizalmának kifejezést adandó személyesen jelent meg a jelölő gyűlésen. A jelölt támogatására Luby Béla és Kelemen Samu országgyűlési képviselők városunkba érkeztek. A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: Dr. Adler Adolf elnök a gyűlést megnyitván, ecsetelte azt a pótolhatatlan veszteséget, amely a pártot Gróf Károlyi István elhunytá- val érte, javasolja a gyűlésnek, hogy a veszteség feletti fájdalmának kifejezés adandó, az elhunyt emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg. A zajos helyesléssel elfogadott indítvány után elnök átadta a szót Luby Bélának, a csengeri járás országgyűlési képviselőjének. Luby Béla meleg szavakban üdvözölte a nagykárolyi függetlenségi pártot, mint a vármegye első választókerületét s előadta, hogy ő 16 év óta ismeri Papp Bélát, aki mindenkor tántorithatlan hive volt a függetlenségi eszméknek s akinek kezébe bátran adhatja át a párt a függetlenségi lobogót. Ajánlja a kerületnek, hogy a párt Papp Bélát jelölje. A szűnni nem akaró éljenzés között jelentette ki Adler Adolf elnök, hogy a párt a nagykárolyi választókerület képviselője Papp Bélát jelöli s minthogy a jelölt éppen városunkban időzik Csipkés András vezetése alatt Csighy István, Veres Lajos, Vonház Antal és Schlahter Antalból álló bizottságot kért fel kik a jelöltet a gyűlésbe meghívják s addig az ideig a gyűlést felfüggesztette. A rövid idő alatt megjelent jelöltet a gyűlés tagjai szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták, melynek lecsillapodtával Papp Béla programmbeszédet mondott, melyben kifejtette, hogy hive az önálló szabad és független Magyarországnak, hive az önálló vámterület, az önálló hadsereg és önálló jegybanknak, kiterjeszteni kívánja a sajtó szabadságát, a gyülekezési jogot s végül hive a nemzeti eszme érvényrejuttatága mellett az általános választói jognak. A lelkes éljenzésekkel többször megszakított programmbeszédet a választópolgárság legnagyobb örömmel vette tudomásul; mert ismerve Papp Béla személyét, tudja azt, hogy a mit ő egyszer kimondott, azt meg is tartja. A programmbeszéd elhangzása után Dr. Kelemen Samu 'Szatmári országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, ki gyönyörű beszédben fejtegette a függetlenségi párt törekvését, elve érvényre való juttatása iránt, majd áttérve a jelölttel szemben ellenjelöltet felállító néppárt törekvéseire tartalomdus beszédben fejtegette a néppárt politikáját, mely a haza ellenségével szövetkezve csak a haza megrontására törekszik. A lelkesen megéljenzett beszéd elhangzása után elnök a gyűlést a jelölt éljenzése mellett bezárta. Az uj közszállitási szabályzat. A kereskedelemügyi min. 55800/1907. számú rendeletével a minisztertanácsnak f. évi julius hó 3-án hozott határozata alapján az imént bocsátotta ki az uj „Közszállitási szabályzat“tot, melyet f. évi október hó 1-jétől kezdve
