Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-08-18 / 31. szám

4 24. §. Oly tag, ki nyugdíjaztatása után nősül, özvegye részére nyugdíjjo­gosultságot nem szerez. 25. §. A tagot megillető nyugdíj öz­vegy nem létében az ő halála után felosztatik az árvák között s azok a reájuk eső részt neveltetési járulékké­pen mindaddig élvezik, mig a fiú a 13-ik, a leányok 14-ik életévüket be nem töltik. Ha azonban az elhunyt tag fiú- vagy leánygyermekei iskolai tanul­mányukat jó eredménynyel tovább foly­tathatják, ezen körülményt igazolják, a neveltetési pótlék tanulmányaik he- fejezéseig, legfeljebb azonban 24 éves korukig kiadatik. Ezen meghosszabbítás felett azonban a választmány felebbe- zés esetén a közgyűlés határoz. 26. §. Az árvák részére biztosított nevelési járulék, illetőleg segélyösszeg élvezete megszűnik: a) ha az előző §-ban előirt életkort betöltötték; b) ha meghalnak; c) ha az anya újra férjhez megy; d) ha az árvák bármilyen intézetbe díjtalanul felvétetnek, mind az ideig, mig intézet kötelékébe tartoznak. 27. §. Fel nem vett dijak és járulé­kok esedékességi napjától számított 3 év alatt az egylet javára elévülnek. Az egylet igazgatása. 28. §. Az egyletet a választmány igazgatja. Abba 3 événként rendes köz­gyűlésen titkos szavazás és általános szótöbbség által következő tisztviselők választatnak: elnök, egy alelnök, pénz­tárnok, egy titkár, öt ellenőrző-bizott­sági tag s 24 választmányi tag. A leg­közelebbi 12 legtöbb szavazatot nyert tag póttagnak tekintetik. — Azt is láttátok, hogy két csókért arczul ütött kétszer? — Azt is láttuk. — No hát elmondhatjátok a faluban a csókot is, a pofont is; de azt is te­gyétek hozzá, hogy aki Koháry Kati- czát egy tekintettel megbántja, azt én evvel a két kezemmel folytom meg; mert akit én megcsókoltam ma, az ne­kem ettől a szent percztől kezdve — mátkám. És ez a történet nem mese !... Három hétre rá meg volt a lakoda­lom és a nemzetes ur nem bánta meg, hogy azt a lányt elvette. Húsz eszten­deig éltek együtt boldog, mesébe való házaséletet. Akkor halt meg az öreg nemzetes ur. Özvegye hat évvel élte túl s mikor ő is elköltözött boldogult férje után: az egész falu apraja-nagyja, messzi vidékekről a sok atyafi, s a sok jóbarát ott állott koporsója körül és nem volt egy teremtett lélek sem, aki igaz könnyet ne hullatott volna az egy­kori délczeg parasztlány, az áldott szivü nemzetes asszonyért, aki meg ne siratta volna igaz szive szerint az én fehérhaju, galamblekü — nagyanyámat. IPAROSOK LAPJA 29. §. A választmány ügyköréhez tar­tozik : a) az egylet vagyonát kezelni; b) rendes egyleti tagokat felvenni, törölni, tiszteletbeli tagokat a közgyű­lésnek megválasztásra ajánlani ; c) a rendes vagy rendkívüli közgyű­léseket egybehívni s a közgyűlés hatá­rozatait foganatosítani; d) az egylet összes ügyeit, melyek nem kizárólag a közgyűlésnek vannak fentartva, elintézni; e) az egylet orvosait és szolgát al­kalmazni. 30. §. Az egylet vagyonait, az el­nökséget a választmánynyal egyetem- legesen, valamint egyes tagjait cselek­ményeiért, gondatlanságáért, valamint mulasztásáért a törvényes felelősség terheli. (Folytatjuk). Képviselöjelölés. A nagykárolyi függetlenségi párt folyó hó 15-én tartotta meg a vi­déki tagok bevonásával az ország­gyűlési képviselőjelölést. Már a kora délutáni órákban zsuffolásig megtelt a polgári olvasó­kör nyári helyisége a megjelent választók száma 150-től 200-ra tehető. Képviselve volt Börvely, Vállaj, Genes, Kálmánd, Szentmiklós és Csanálos község, ott láttuk továbbá vármegyénk szeretett alispánját is, ki daczára még mindig gyengél­kedő, a jelölt iránti szeretetének és bizalmának kifejezést adandó személyesen jelent meg a jelölő gyűlésen. A jelölt támogatására Luby Béla és Kelemen Samu országgyűlési képviselők városunkba érkeztek. A gyűlés lefolyásáról tudósítá­sunk a következő: Dr. Adler Adolf elnök a gyűlést megnyitván, ecsetelte azt a pótol­hatatlan veszteséget, amely a pár­tot Gróf Károlyi István elhunytá- val érte, javasolja a gyűlésnek, hogy a veszteség feletti fájdalmá­nak kifejezés adandó, az elhunyt emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg. A zajos helyesléssel elfogadott indítvány után elnök átadta a szót Luby Bélának, a csengeri járás országgyűlési képviselőjének. Luby Béla meleg szavakban üd­vözölte a nagykárolyi függetlenségi pártot, mint a vármegye első vá­lasztókerületét s előadta, hogy ő 16 év óta ismeri Papp Bélát, aki mindenkor tántorithatlan hive volt a függetlenségi eszméknek s aki­nek kezébe bátran adhatja át a párt a függetlenségi lobogót. Ajánlja a kerületnek, hogy a párt Papp Bélát jelölje. A szűnni nem akaró éljenzés között jelentette ki Adler Adolf el­nök, hogy a párt a nagykárolyi választókerület képviselője Papp Bélát jelöli s minthogy a jelölt éppen városunkban időzik Csipkés András vezetése alatt Csighy István, Veres Lajos, Vonház Antal és Schlahter Antalból álló bizottságot kért fel kik a jelöltet a gyűlésbe meghívják s addig az ideig a gyű­lést felfüggesztette. A rövid idő alatt megjelent je­löltet a gyűlés tagjai szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták, mely­nek lecsillapodtával Papp Béla programmbeszédet mondott, mely­ben kifejtette, hogy hive az önálló szabad és független Magyarország­nak, hive az önálló vámterület, az önálló hadsereg és önálló jegy­banknak, kiterjeszteni kívánja a sajtó szabadságát, a gyülekezési jogot s végül hive a nemzeti eszme érvényrejuttatága mellett az általános választói jognak. A lelkes éljenzésekkel többször megszakított programmbeszédet a választópolgárság legnagyobb öröm­mel vette tudomásul; mert ismerve Papp Béla személyét, tudja azt, hogy a mit ő egyszer kimondott, azt meg is tartja. A programmbeszéd elhangzása után Dr. Kelemen Samu 'Szatmári országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, ki gyönyörű beszédben fejtegette a függetlenségi párt tö­rekvését, elve érvényre való jutta­tása iránt, majd áttérve a jelölttel szemben ellenjelöltet felállító nép­párt törekvéseire tartalomdus be­szédben fejtegette a néppárt poli­tikáját, mely a haza ellenségével szövetkezve csak a haza megron­tására törekszik. A lelkesen megéljenzett beszéd elhangzása után elnök a gyűlést a jelölt éljenzése mellett bezárta. Az uj közszállitási szabályzat. A kereskedelemügyi min. 55800/1907. számú rendeletével a minisztertanács­nak f. évi julius hó 3-án hozott hatá­rozata alapján az imént bocsátotta ki az uj „Közszállitási szabályzat“tot, me­lyet f. évi október hó 1-jétől kezdve

Next

/
Oldalképek
Tartalom