Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-08-18 / 31. szám
IPAROSOK LAPJA m* b minden állami hatóság, hivatal, intézmény, alap és alapítvány törvény gyanánt lesz köteles követni minden ipari szállítás vagy ipari munkálat kiadásánál. Rövidesen kiadja a belügyminiszter is a „Közszállitási szabályrendele^-tet, mely viszont a törvényhatóságok és községek ipari szállításai és munkálainál lesz törvényül követendő. „Törvény gyanánt“, „törvényül“, mert úgy a „szabályzat“, mint a „szabályrendelet“ kiadására a „Hazai ipar fejlesztéséről“ szóló 1907. évi 111. t.-czikk 14. §.-a adja meg a felhatalmazást. ügy- a „szabályzat“, mint előreláthatólag a „szabályrendelet“ is lényegileg azonos elveken épülvén fel, — közérdekű dolog ismertetni e lap hasábjain, mi maradt meg az alapjukat képező ama tervezetből, mely mint „Közszállitási szabályzat“ az érdékelt- ség és a minisztériumok részvételével, a f. év elején tartott anként elé került. Erre óhajt megfelelni az alábbi czikk, mely egyúttal emlékezetbe hozza a szabályzat fontosabb elvi rendelkezéseit — rámutatva mindenütt első sorban a képesített iparosmesterek szempontjából érdekkel biró rendelkezésekre. Általánosságban megjegyezhetjük, hogy az uj szabályzat egyetlen egy lényeges elvi rendelkezést sem ejt el azok közül, melyeket az érdekeltség az eredeti tervezetben jónak Ítélt- és viszont úgy az állam, mint az érdekeltség szempontjából számos uj értékes rendelkezéssel bővült. A megmaradt főelveket és a módosításokat, illetve kiegészítéseket, követve a szabályzat fejezetének sorrendjét,— a következőkben ismertetjük. I. 1. §. Az „I. Általános határozatok“ fejezetben figyelemre méltó módosítás, hogy a szabályzatnak a kimutatások és szerződések beküldésére vonatkozó ha- tározmányai (VIII. fejezet) az állami gyárakban, az eladásra szánt gyártmányok tekintetében is kiterjesztetnek és ki mondatik, hogy a szabályzat a gyárak állami jellegéből természetszerűen folyó eltérésekkel (bélyeg, illeték, bánatpénz, óvadék alóli mentesség) az állami gyárakkal szemben is alkalmazandó akkor, midőn, állami hatóságokkal szemben mint szállítók szerepelnek. Uj az is, hogy a szabályzat alól a honvédség és állami lótenyészintézetek katonai kezelőségének élelmezési szükségletei s a honvédségnek a mozgósi- tottsági viszony ideje alatt beálló hadi szükségletei kivétetnek. Az első kivételt e szükségleteknek túlnyomóan mezőgazdasági (nem ipari) természete, a másodikat a hadiszükségletek halasztást és formaságokat nem tűrő természete teszi érthetővé. 2. §. Szabatosabb fogalmazást nyer az uj szabályzatban az ipari szállítás fogalma is. Kizáratnak e fogalomból a „mezőgazgdasági és erdei nyers és föld- termények és az állatok.“ Vitás esetekben a kereskedelmi' és föídmivelési miniszterek egyetértve döntik el, mi a mezőgazdasági nyers- és földtermény. Á bányatermékek szállítása azonban mindenképen a szabályzat alá eső ipari szállítás. Az ipari munkálatok fogalom határozása (építési munkák és iparosok által végzendő egyébb munkák) a régi marad ugyan; de szabatosan meg van határozva, hogy a házi kezelésben végzett munkákra a szabályzatnak mely határozmányai vonatkoznak és ki van mondva, hogy az igy végzett munkákkal kapcsolatos ipari szállításokra (anyagszallitások) a szabályzat összes rendelkezései vonatkoznak. Uj végül e fejezetben az is, hogy a mező- és erdőgazdasági munkálatok, valamint a vizszabályozási munkálatok közül a nem szorosan vett építkezések (földkiemelési, kőhányási stb. munkák) e szabályzat szempontjából ipari munkálatoknak nem a velük kapcsolatos ipar (anyag) szállításoknak tekintendők. 4. §. A „hazai ipar révén“ való beszerzés forgalma lényegileg azonos maradt a tervezetével. Főelv, hogy az előállító gyár vagy műhely telephelye mérvadó a hazai származás megítélésénél és hogy a czikkeknek, vagy munkálatnak teljesen itthon, hazai és pedig elsősorban magyar honos műszaki és munkaerők utján kell készülnie. 5. §. Változatlanul maradt az fontos főelv is hogy az ipari szállítások és munkálatokra vonatkozó összes ügyek „soronkivül“ intézendők el. (Folyt, köv.) HÍREK. — Képviselő választás. Kerületünk képviselői választásának határidejéül a központi választmány f. hó 22-ét tűzte ki. A választás helye a Gróf Károlyi György-téren lesz. — Tánczmulatság. A Kossuth-asztal- társaság — mint már lapunkban megírtuk — f. hó 24-én tombolával egybekötött tánczvigalmat rendez. A rendezőség a mulatságra az alábbi meghívót bocsájtóttá ki: Meghívó. A Kun István elnöksége alatt álló nagykárolyi Kossuth Lajos-asztaltársaság az elagott iparosok és árva gyermekek részére kiosztandó segély czéljaira, a Polgári Olvasókör összes helyiségében 1907. évi augusztus hó 24-én szombaton tombolával egybekötöt tánczvigalmat rendez, melyre kivül czimzettet és családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépő-jegy személyenként 1 korona 60 fillér, melyhez egy tombola-jegy jár. Tombola-jegy 60 fillér. A mulatság kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket a társaság hazafias és emberbaráti czéljaira tekintettel köszönettel vesz és hirlapilag nyugtáz. Jó zenéről és Ízletes éltelek és italok kiszolgálásóról gondoskodva van. A tárgyakat a kiküldött bizottság már be is vásárolta a melyek Kurtyán Mihály helybeli porczellán kereskedésében megtekinthetők. A mulatságon való megjelenést a biz. elnöknek megígérte Papp Béla a társaság alapitó tagja is. — Eljegyzés. Guffárt Márton polgártársunk leányát, Erzsikét, eljegyezte Almássy János szatmári kereskedő. — Meghívó. Nagyságos Molnár Ákos országgyűlési képviselő ur diszelnöksége alatt álló Kossuth Lajos-asztaltársaság 1907. évi augusztus hó 25-én (vasárnap) Érmihályfalván, a Nemzeti-szálloda összes termeiben Kossuth Lajos-emlék- ünnepélyt tart, amely társas vacsorával, hangversenynyel és tánczczal lesz egybekötve. Beléptidij: (vacsorával együtt) személyenként 2 korona 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. — Uj iskola épület. A nagykárolyi status-quo izr. hitközség ötvenes képviselőtestülete Spitz Antal elnöklete alatt f. hó 8-án tartott ülésén tárgyalta az uj iskolaépítés ügyét és az épitő- bizottság javaslatára elhatározta, hogy az iskolát Jakabffy Gábor építőmesterrel építteti fel. — Egy jó házból való művelt középkorú özvegy urinő házvezetőnői állást keres, fő a jó bánásmód. Gzim a kiadóhivatalban. 1—3 — Az aradi épitömunkások és a mesterek közti harcz hétről-hétre szenvedélyesebbé válik. A mesterek külföldről hozattak munkásokat sürgős kötelezettségeik teljesítésére, akik munkájuk közben folytonos támadásoknak voltak kitéve a kizárt munkások részéről. Mivel az aradi rendőrség nem bizonyult elegendőnek a munka szabadságának megvédésére, a polgármester belügyminisztertől csendőrök kirendelését kérte. Most huszonöt csendőr őrködik az építkezésnél. — Csak napkelet bűbájos meséjében fordul elő hasonló bűverő és csodatétel mint amely a „Radial-Elixirben“ „Alföldi fehér keresztes sósborszeszben és a Rákóczi Gseppekben" rejlik. E gyógyhatású szeszeket az Első Alföldi Conággyár részv. társaság készíti. ? — Országos sörárpavásár. A X-ik országos sörárpavásár f. évi augusztus hó 22-én lesz megtartva Miskolczon. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Tájékoztatás a kamara hivatalban szerezhető. — A segéd kötbére. A minisztertanácsnak 1907. évi február 20-án, egy felmerült hatásköri összeütközés esetében hozott határozata szerint, a kereskedő által segédjével szemben, kötbér megfizetése iránt támasztott követelés elbírálása az ipartörvény 196. §-a alapján az iparhatóság körébe tartozik. — Drágul a fehérnemű. Az osztrák fehérnemügyárosok egyesülete körlevélben tudatja, hogy a fehérnemű árát újból fölemelik. A takácsok tulkövetélése, a fonál és többi nyersanyag drágulása miatt kénytelenek 4—7, az olcsóbb minőségűt 10 százalékkal fölemelni. Záradékul a rettenetes magyarsággal megirt körlevél azzal biztatja a közönséget, hogy esetleg még néhány százalékkal fog drágulni a fehérnemű. — Rósner Henrik 20 korona készpénz bevásárlásnál ingyen fonográfot ad.
