Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-08-25 / 21. szám
ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre .......................6 K — f Fél é vre............................3 K — f Ne gyed évre.......................1 K 50 f Me gjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Or>. Oiatz József. Felelős szerkesztő : Polonyä HSRses'f. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczí-utca IPAROS OTTHON ahova úgy az előfizetési pénzek, hir detések, valamint alap szellemi részét illető levelek küldendők. A pécsi országos iparos gyűlés. A hazai iparft ; - La'ek orszá- gos gyűlése, Pécseit az iparosvilág feszült várakozása között tartatott meg e hó 18. és 19-én. A hazai ipartestületek, szakegyletek és ipartársulatok mintegy hétszáz küldöttel voltak képviselve, igy a kongresszus a legnépesebb volt, mely eddig hazánkban tartatott. És ez annak az ‘érdeklődésnek tulajdonítható, amelyet a kereskedelmi kormánynak előre jelzett látogatása országszerte keltett. Szterényi József államtitkárt, aki a kormányt képviselte, benső lelkesedéssel fogadták és melegen tüntettek mellette, amikor nagyszabású és egész iparpoli- tikánkra;;-kiható beszédét elmondotta. A kongresszus tapssal és hosszantartó zajos éljenzéssel jutalmazta azokat az érdekes és értékes kijelentéseket, melyeket Szterényi államtitkár fölszólalása folyamán tett. A kisipar modern fejlesztéséről elmondott nézetei élénk visszhangra találtak. A szövetkezés előnyeinek kiaknázása, technikai kiképzése érdekében adott tanácsai és útbaigazításai egészséges talajra hullottak, a kisiparnak decentralizált gyáriparrá való átalakítása, a szakképzés, az inasnevelés ügyében elmondott nézetei osztatlan tetszésre találtak. Feszült figyelemmel hallgatták az ipartörvény módosítása ügyében mondottakat és a képesítés, az inasügy, az ipartestületi hatáskör, a munkaközvetítés, a sztrájkügy rendezése ügyében jelzett törvényes intézkedések bejelentett tervezete általános megköny- nyebbülést és megnyugvást keltettek. Igazi tetszést aratott az a kijelentése, hogy a dolgozni akarók jogait meg akarja védelmezni és hogy az izgatás alól ki akarja vonni a talajt. Nagy hatást keltett azzal a felhívással, melylyel arra kérte a gyűlést, hogy az ipartörvény revizióját előkészítő ankétbe a gyűlés képviseletében delegátusokat küldjön ki. Az államtitkár beszéde után rögtön felmerült az a kérdés, hogy majdnem felesleges minden további tanácskozás, mert hiszen Szterényi a napirendnek minden pontját elintézte korszakos kijelentéseivel. * Az ülés lefolyásáról itt adjuk tudósításunkat: Az ipartestületek országos kong- ; reszusát vasárnap délelőtt nyitotta meg Thék Endre. Indítványára a kongre- i szus Kossuth Ferenc kereskedelem ügyi minisztert választotta meg védnöknek, akit erről sürgönyben értesítettek. Ezután megalakították az uj tisztikart a következőleg'. Diszelnök: Szterényi József államtitkár, tiszteletbeli elnökök: Zsolnai Miklós, Kindl József, Nendtvich Andor polgármester, Erreth János Pécs főispánja, Be-1 nyovszky Móric Baranya főispánja és Kosztics Emil alispán. Elnök: Thék Endre; társelnökök: Horváth János dr., Gelléri Mór, Madary Gábor, Záray Károly, Kreutzer Balázs, Zechmeister Károly, Sleigerwald Alajos, Boros Soma, Ratkovics Károly és Szalai Sándor. Választottak még alelnököt, jegyzőt és gazdát. Thék Endre indítványára öttagú bizottság ment Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárhoz, akit a terembe léptekor éljenzéssel fogadtak. Szterényi József államtitkár a kong- reszus megnyitójául beszédeit mondott, melyben Kossuth Ferenc nevében üdvözölve a megjelenteket, a kisipar fontosságát fejtegette, majd a kisipar bajaira tért át. A ís&iivelliexéH. Első helyen áll a kisipar bajai között — mondotta — nálunk is a tőkeszegénység és a kereskedelmi szervezet hiánya. Nem napjainkról beszélek, ahol a tőkének hallatlan drágasága a legszilárdabban megalapozott nagyipart is szinte megrázkódtatja, ez átfutó jelenség. Hanem beszélik arról az állapotokról, amely évtizedek óta tart és évtizedekig fog tartani, ha nem tömörülnek kisipiparosaink abban a kisipari szempontból egyedül alkalmas módon, hogy szövetkezzenek, a maguk hiteligényeinek kielégítésére, szövetkezzenek a maguk anyagának beszerzésére, szövetkezzenek a maguk termékeinek értékesítésére — kereskedelmi alapon, a kereskedelem segítségül hívásával — és szövetkezzenek abban, hogy a tisztességtelen versenynek különböző formáit, amelyek ma a kisipar körében is elharapóztak, a maguk erejével is, a tisztességes ipar, a tisztességes kereskedelem erkölcsi erejével kiküszöböljék. Szövetkezzenek a kisiparosok árubeszerzésre és szövetkezzenek ,az- árueladásra, de ne mellőzzék a keres »
