Evangélikus főgimnázium, Igló, 1915

24 át volt hű szövetségesét, akinek nyugodt állami fejlődését köszönhette, bri- ganti módra hátba támadni. Nincs a tengernek annyi szenyje, mely felérne a néplélek ezen eldurvu­lásával, a nemzeti erkölcs ezen dekadenciájával. Azonban a világháború hullámai felszínre hozták miként a tengernek, úgy az emberi kedély nagy tengerének kincseit is Ezek a kincsek a központi hatalmak szövetségi hűsége, mely félelmetes, ellenállhatatlan erőt kölcsönöz fegyvereinknek. Harcosaink vitézsége, honvédeink .legendás hősiessége, mely méltó a múlthoz s mely tartalmát képezhetné a jövő összes hőskölteményeinek. Társadalmunk együttérzése, áldozatkészsége, részvéte, mely eddig is annyi sebet gyógyított, annyi könnyet szárított, annyi romot felépített. Nincs a tengernek annyi kincse, annyi ragyogása, mely felérne az emberi kedély ezen gazdagságával. S miként a viharzó tenger hullámai hiába törnek a part sziklái ellen s visszahömpölyögve csak napsugárban szétfoszló párát hagynak hátra, úgy omlott össze eddig határainkon minden roham, minden támadás; ellenségeink százezreinek megtört, megőrölt sorai visszahömpölyögnek s lelkünk a remény szivárvány útján a magasba száll, honnan a messze távolba egy boldog jövőbe tekint. A világháború első esztendejét végig küzdöttük. A súlyos megpróbáltatások ezen nehéz válságos évében a magyar nem­zet megállta helyét. Méltónak bizonyult Őfelsége, jóságos királyunk szeretetére ; dokumentálta a királyi jelszó : «Bizalmam az ősi erényben« történelmi jelentősé­gét s most az első esztendő végén, melynek utolsó hónapjait Przemysl, Lem­berg, Lublin, Varsó dicsősége ragyogja be, a magyar nemzet ' büszkén, fel­emelt fővel és önérzettel tekinthet öreg királyának jóságos szemébe Fent északon, Oroszlengyelország szivében állanak győzelmes had­seregeink. Az egész világ szeme tekint azon gigászi mérkőzésre, mely a Keleti ten­gertől Besszarábiáig terjed s melyben az oroszok milliónyi serege erejének végső megfeszítésével élet-halálharcot vív ama megsemmisítő csapások ellen, melyeket a központi hatalmak győzelmes seregei reá mérnek. Az a terv, amely a várai közzé szorítva igyekszik átkarolni és megfoj­tani az orosz sereget valamennyi erősségével egyetemben, a gondolat nagy- szerüségégére és a koncepció genialis struktúrájára nézve páratlanul áll a had­viselés történetében. Az az erő és az a biztonság, amellyel szövetséges seregeink ezt a kolosszális haditervet keresztülvinni és lépésről-lépésre megvalósítani igyekez­nek, káprázatos perspektívát nyit s éleszti bennünk azt a reményt, hogy rohamlépésben közeledünk az akaratunk által diktált békéhez. Védelmi háborúba fogtunk tavaly s hódításnál járunk ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom