Evangélikus főgymnásium, Igló, 1872

21

magyar nyelvőr. — Verbőczy szónoklattan. — Magyar népköltési gyűjtemény, uj folyam. — Salamon közoktatásunk reformja. — Heinrich, magyar tanügy. — Lüben, prakt. Schulman. — Diesterweg, Poäd. Jahrbuch 1860. — Pestalozzis sämmtliche Werke (folytatás). — Rill, magyar néptanító. — Ballagi, prot. egyházi és isk. lap. — Gyulai, Budapesti szemle. — Berecz, természet. — Szily, természettudományi közlöny. — Petermann, Mittheilun- gen. — Kehr, Religionslehre. — Gallia térképe. —- Stülpregel, Karte von Europa. — Langl, Denkmäler: Erechteion. — Launitz képeiből: római katonák, Komik álarcz. — A magyar korona országainak helység névtára. Nirnberger, fali táblák az ének tanításhoz. — Földtani közlöny.

2. Ajándék utján. Petrik Gézaurtól: Batizfalvi a világtörténet alaprajza. — Batizfalvi, kér. hittan.

— Torkos, magyar nyelvtan.

Aígner Lajos úrtól: Scliwicker, Sprach und Stilbuch. — Schwieker, Alig. Geographie. — Schwicker Geographie von Ungarn. — Sclnvicker, Bilder aus der Geschichte von Ungarn. — Mauritz, Anfangsgründe der Naturlehre.— Führer, Geschichte 1 der Ungarn. — Yajdati — Seidel, die bürgerlichen Rechte und Pflichten. —Seidel, képes természetrajz.

Heckenast Gusztáv úrtól: Balló, a vegytan alapvonalai. — Fehér Ipoly, a vegytan rövid vázlata. — Kruesz — Fehér, a vegytan alapvonalai.— Pór Antal, Hellas földirata s Hellen államrégiségek.

— Szabó Ignácz, a nézleti mértan elemei 2-dik rész.

— Stifter — Aprent, német olvasó könyv. — Ribárv F., magyarország története a középtanodák alsóbb osztályai számára. — Torkos L., költészettan. —-— Torkos L., olvasókönyv a költészettanhoz.

Ráth Mór úrtól: Névy L., a magyar irod. történetének vázlata irod. történeti olvasókönyvvel. — Névy L., az Írásművek elmélete. — Névy L., olvasmányok. — Baráth F., magyar tan- és olvasókönyv

III. IV. oszt. számára,

Telegdy Lajos úrtól: Alföldi hírlap, 1873. évi í oly am.

Néli. Glós János örököseitől: 60 darab régibb könyv, és két térkép.

Ozv. Röbel S. asszonytól: Dillich J., Ungarische Chronico, Cassel 1600.

Dr. Tavasi Lajos tanár úrtól: Die Iglóer Re- presentantenwahl 1872.

Pákh Károly tanár úrtól: TorkosL.,költészet- tan a főgymnásiumok számára. — Mocsáry L., a magyar társas élet. — Mocsáry L., Nemzetiség. —

Kenesey Kálmán, egy két őszinte szó. — Breznyik tervezet a magyar á. h. ev. tanodák elrendezésére. — Stoy Dr. k., Vaterhaus und Muttersprache. — Lévay J., Költeményei I. köt. — Vandrák A., az eperjesi collegium múltjának vázlatos rajza. — Ugyanezt, angol fordításban. — Teniers Alfred., Petőfi, ein Lebensbild, — Bakoss, Vestigia historica hunnorum. Karvasy Ag., a politikai tudományok rendszeresen előadva. — Császár és Heinrich, Tanügyi füzetek II. köt.

Kazay P. VIII. oszt. tan. görög magyar szótár.

Néhai t. Glós János úr, volt egyházi felügyelő a könyvtárnak végrendeletileg 25 irtot o. é. hagyományozott.

Pákli Károly,

könyvtárnok.

C) SSajz!§k©Ia.

Kövi Imre tanár vezérlete alatt.

A rajziskola számára szereztetett a lefolyt tanévben: Behse, technische Sammel-Mappe 1—12. — Keferstein techn. Skizzen 10 Hefte Hermes.

D) Cwymuastika.

Nehány szó a tornászat ügyében és az igíóí főgyntnasium tornaheíyiségeiröl.

Hogy az iskolának nevelc-szeti tekintetben nem egyedül az ifjú nemzedék szellemére, hanem az egész ember kiképeztetésére egyaránt tekintettel kell lennie, elvitázhatlan igazság.

Lélek és test egymástól külön nem választható kapocs által van egybefüzve. A lélek fejlődése egyedül a test egyenletes és fokozatos fejlődése mellett történhetik szabály- és természetszerűleg. Beteges avagy gyenge test alapján csak kivételként fejlődhetik erélyes kitartó lélek vala- ■ mint a test rovására történt korai érettség elébb utóbb boszut alland, a test és lélek épségén. Legyen tehát a tanító és nevelő főelve: „egészséges lelket egészséges testben képezni!“ (Mens sana in corpore sano.)

A tornászat tehát a nevelés főtényezőinek egyike, mivel az a testet fejleszti és edzi, hogy ez a lélek engedelmes és ügyes szolgája legyen.

A nevelészet történetében a persák emlittet- nek elsőknek, kiknél a szellemi kiképeztetés mellett a testgyakorlatok kellő méltánylásban részesültek.

Ezeknél jobban tündöklőit a nagymiiveltségü görög nép, mely a tornászat általánosan képző hatását felismervén, a testet úgymint a lelket egyaránt gondos ápolás és gyakorlásban részesítette, mert ö