Evangélikus főgymnásium, Igló, 1872
22 a külső fejlettségnek a belsővel való egybeolvadását az emberi méltóság legmagasztosabb eszményképének tartotta: „Nem lélek az, nem test,“ mondja Plato, „a mit nevelünk, hanem embert.“ Nem kell az egyiket semmihez sem szoktatni a másik hozzájárulása nélkül, hanem mind a kettőt egyenlő módon vezetni és gyakorolni. Herakles neve elsőnek emlittetik, mint ki Göröghonban a testgyakorlati játékokat határozott törvényeknek vetette alá, és a ki az olympiai játékokat alapította meg. Spartábau Lykurg (810 Kr. előtt) parancsára a testgyakorlatok nagy lelkesedéssel folytak, valamint S o 1 o n (600 Kr. előtt) ezeket Athénében is meghonosította. Görög gyarmatosok által a testgyakoriatok a rómaikkal is megismertettek, kik különben csak látványos oldalát tolták előtérbe. A régi germánok is testüket rendesen és sokféleképen gyakorolták. Tacitus említést te- szen, miképen a német nemzet ősapái lovaglás úszás, a dárda hajítás, nyilazás, futás, ugrás s több etfélék által erejüket naponként gyakorolták, minek következtében képesekké lettek az idő és a hadjárat minden viszontagságát legkisebb baj nélkül elviselni; magas, karcsú testalakkal és óriási erővel bírtak. Nalok azonban nem egyedül az iíjak és férfiak, hanem a nők is részt vettek a testgyakorlatokban és így azok is kitűntek testerőben és bátorságban. E tárgy fontosságának érzetében maga L u- ther a nagy reformátor is kelyesiöleg szót emel a testgyakorlat mellett, a mennyiben azt az oktatás mellett nemcsak el nem hanyagolandónak, sőt hasznos gyakorlásnak állítja. ív o u s s e a u idejében mindinkább lábra kapott azon nézet, hogy a rendszeres tornászás a 'nevelésnél nélküiözhetlen, és ő maga is gyakrabban figyelmeztette honfitársait e tárgy fontosságára, mondván : ..Növendékeink testerejét gyakorlás által is gyara- pitanuuk kell; mert sajnálatos balvélemény, hogy a tornászás a lélek gyarapodását károsítja.“ Rousseau eszméi nyomán Based ov (1790) Dessau városában új iskolát alapított, melyben kis kísérleteket tön az iskolai por által elcsigázott ifjúságnál hiányzó életirissességet és egészséget test- gyakorlás által helyreütni. A kísérletet jó siker követte. Hasonló irányban működtek Salzmann és Guthsmuth Schnepfenthalben. Ez által mindketten az edzés, egészség ügyesség és vidámság bő forrását szerezték az ifjúságnak. Ez említett férfiakkal egyidejűleg P es t a 1 o z i Henrik élő szóval és irás által terjesztette a testgyakorlatokat paedagogiai értelemben. Ugyan ez idötájban feltűnt Berlin városában Jahn Frigyes Lajos (1852), ki a tornászatot különös előszeretettel karolván fel az ifjúságot is ez ügyiránt lelkesíteni tudta. E férfi volt az, ki a tornászainak általános érvényt és elterjedést biztosított és azt a német nemzet közkincsévé tette. Hogy Jahn a tornászat által mit akart elérni mi volt törekvéseinek főcélja, azt saját szavai legjobban értelmezhetik. „A tornászás, úgy mond hivatva van a test fejlődésének veszendőbe ment egyöntetűségét helyrepótolni, az egyoldalú megerősödésnek — és ennek következtében a korán beálló megmerevedésnek gátot vetni és végre az embert kezei és lábai öntudatos alkalmazására serkenteni.“ Jahn tetterős segédei és utódai voltak: E i 8 e- 1 c i m Ernő, ki a nagy mestere által nagy mérvű körrajzokban felállított tanokat tettleg életbe léptette, kiegészítette és rendszeresítette; továbbá W a s s m a n n és F r i e s e n., A tornászat nevelészeti szempontból való áti- domitására kiváló lendületet szolgáltatott a darm- stadti tornaiskolák igazgatója SpiessAdolf (1858) a mennyiben ő a tornászat technikáját lényegesen átidomitotta és egyszerűsítette. Az iskolatornászat neki köszöni fejlődését és tökéletesbülését. Különös érdemei szerzett magának Spiess a szabad- és rendgyakorlatok által, melyekkel a tornászati oktatást biztos alapra fektetni és a tornahelyen az iskolaterem számára fegyelmet eszközölni kívánt. E szabad és reudgyakorlatok által a növendékeket rend-, alárendelés ;— valamint önfékezéshez akarja szoktatni. Ö maga e tekintetben igy nyilatkozik: „A ki növendékét fegyelemhez és rendhez szoktatni kívánja és azt mindenek előtt a nyilvános iskola is eszköszölni akarja — az eléhb a testet nevelje a lélek szolgálatra kész eszközévé, szoktassa és fej- leszsze azt e magasztos rendeltetése értelmében; minthogy máskülönben veszély fenyegeti, a menynyiben az ügyetlen test a lélek szabad mozgását minden lépten nyomon gátolja és háborgatja“. Ennél fogva a rend és fegyelem,, valamint minden erkölcsi tényező, anyagi alapot igényelnek^
