Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 - A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltárának Kiadványa (Budapest, 2004)

Bevezetés

Bevezetés

Az első negyedszázad

A mai Magyar Iparművészeti Egyetem jogelődjét 1880-ban alapította Keleti Gusztáv, az Országos magyar királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde igazgatója, elsősorban osztrák és angol példák alapján. Az ünnepélyes megnyitót 1880. november 14-én tartották Trefoil Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter részvételével Az iskola először egy „Műfaragászati Tanműhelyből" állt, amelynek célja az igazgató megfogalmazásában: „egyelőre a művésziebb jellegű fa- és bútoripar iskolaszerű támogatása". A Fametszészeti Szakosztály 1883. évi megalakulását ugyanez évben követte az Ötvös Szakosztály, majd 1884-ben a Díszítőfestő és a Rézmetsző Szakosztály. 1885-ben állították fel a Kisplasztikái, valamint a Műfaragászati Tanműhellyel egyesített Díszitöszobrászati Osztályt. Valamivel később, 1899-ben kezdte meg működését a Lakberendezési Szakosztály. így korszakunkban összesen hét szakosztály keretében folyt az iparművészeti oktatás. (Az 1899-es szervezeti és szolgálati szabályzatban szerepelt egy nyolcadik szakosztály, a „Figurális rajzolóknak és festőknek szakosztálya"’, de terv nem valósult meg.)

Külön története van az Iparművészeti Iskola elhelyezésének is, amelyet nem szeretnénk e helyt nyomon követni, mindössze jelezzük, hogy kalandos út vezetett az Országos Képzőművészeti Társulat Sugár (ma Andrássy) úti bérhazának földszintjétől az Üllői úti önálló épületig. Az első nyolc évben nyolc alkalommal költözött az iskola. Az első időszakban a tanárokat beleértve Keleti Gusztáv igazgatót a Mintarajziskola „adta kölcsön”. Kivéve Mátrai-Muderlak Lajos i'ai'aragászati műhelyvezetőt, aki az egyetlen kinevezet tanár volt Az első szervezeti szabályzat szerint, amelyet Rauscher Lajos dolgozott ki, a tanítási idő 3 év volt. 1883-tól ezt az időt egy előkészületi évvel megtoldották, hogy a különböző előképzettségű növendékeket közel azonos szintre hozzák. Az előkészítő tananyagát a szabadkézi és a mértani rajz, a geometria és a mintázás alkotta. Az intézmény megismertetését, valamint a hallgatók elhelyezkedését segítették a kétévenként megrendezett iskolai évvégi kiállítások. A nagyobb nyilvánosság előtti első bemutatkozásnak az 1885. évi budapesti országos kiállításon való részvétel tekinthető.

11