Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 - A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltárának Kiadványa (Budapest, 2004)
Bevezetés
1887 szeptemberétől két évre emelkedett az előkészítő tanulmányi ideje. Ekkor került bevezetésre a tandíjfizetés. Kedvező fordulat volt, hogy a rendes hallgatók a hadseregben ún. „egyéves önkéntességi kedvezmény”-t kaptak 1888-tól. 1887/88-tól a figurális rajzi oktatás aránya fokozatosan nőtt, az aktrajzolással együtt bevezették a bonctan oktatását is. 1888/89-től lehetővé tették, hogy a növendékek rajztanítói vizsgát tegyenek le, igy a szakiskolákat jobban el tudták látni rajztanárokkal. 1889-ben megkezdték az iparosok számára indított esti továbbképző tanfolyamok szervezését, ami a későbbi évtizedek során az intézmény egyik legnépszerűbb kezdeményezésévé vált. Eleinte ötvösök és kárpitosok számára adtak művészettörténeti, rajzi és bizonyos tervezési ismereteket. 1895-ben elkezdték a zománcozás oktatását az Ötvös Szakosztály hallgatói számára. 1889/90-ben az iskolának 100 diákja volt, 1896-ban 120-an iratkoztak be. Felvételi követelmény volt a betöltött 15. életév és az elvégzett négy középiskolai osztály. A millennium körüli idők nagy építkezései sok munkát adtak az Országos királyi magyar Iparművészeti Iskolában végzett diákoknak, a sorozatban épülő uj eklektikus paloták igényelték a díszítőfestők és diszítőszobrászok közreműködését 1896-ban elkészült az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épülete, amelynek Kinizsi utcai szárnyában kapott helyet az addig szétszórt telephelyeken működő intézmény. Ez nagy előrelépést jelentett az iskola életében. Az épület felavatásán, mint az ezredéves ünnepségek egyik utolsó eseményén, Ferenc József király személyesen megjelent. Erre a gesztusra emléktábla is emlékeztet. A költözés vezetőváltással is együttjárt: az Iparművészeti Múzeum és az Iparművészeti Iskola új igazgatója Fittler Kamill műépítész lett, aki korábban az építkezést kormánybiztosként felügyelte. Kiemelkedő esemény volt az Iparművészeti Iskola történetében az 1900. évi párizsi világkiállítás: Fittler Kamill volt a kiállítás magyar osztályának műszaki igazgatója, aki e munkája mellet arra is figyelt, hogy színvonalas gyűjteményt állítson össze az iskola növendékeinek munkáiból. Az eredmeny sem maradt el. az intézmény aranyérmet nyert s így egy csapásra nemzetközi hirnevet szerzett magának. A gyűjteményt utóbb Budapesten is kiállították, ahol százezer látogató tekintette meg. A sikeres kiállítások sorozata a következő években Szegeden, Torinóban és Budapesten folytatódott. Több kiállítási anyagot a kultuszminisztérium vásárolt meg vidéki múzeumok számára. Egyre bővebbé és színvonalasabbá vált az 1891-től tanévenként 12
