Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)
1993-09-01 / 8525. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.25 OS Herman: Fasslabend csak érintőlegesen utalt a magyar—szlovák konfliktus kockázatára — Szlovákiának teljesítenie kell azokat a kötelezettségeket, amelyeket vállalt, s alaposan meg kell vizsgálni, hogy a konkrét lépések, amelyeket Pozsony az Európa Tanácsba való felvétele után tett, megfelelnek-e ezeknek a kötelezettségeknek, az ET elvárásainak — válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Herman János. A külügyi szóvivő szokásos keddi sajtókonferenciáján elmondta, £ hogy amennyiben Strasbourgban napirendre tűzik a komáromi önkormányzat határozatát, Magyarország a vitában ezt a közismert álláspontját fejti majd ki. Külön is figyelembe kell vennünk — tette hozzá —, hogy ezek a lépések mennyire segítik elő a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, ami mindkét állam igé■ye. időszerű is a kétoldalú >iszon^roTlíésfeini — mondta a szóvivő —, hiszen nemrégiben zajlott le egy nagyon fontos és sikeresnek nevezhető találkozó. Bába Iván helyettes külügyi államtitkár az elmúlt héten Pozsonyban a szlovák politikai élet számos magas rangú képviselőjével találkozón a tárgyalásokon kívül a magyar nagykövetségen augusztus 20. alkalmából rendezett fogadáson is. Nyilvánvalóan vannak olyan ügyek, amelyeket nem lehet gyorsan megoldani, de Bába Iván találkozóin sikerült tisztázni a két fél álláspontját és néhány konkrét lépésben előrehaladást elérni. Arra számítunk, hogy ez a folyamat nem áll meg — hangsúlyozta a szóvivő, aki egy kérdésre válaszolva lényegesebbnek nevezte a kétoldalú viszony pozitív fejleményeinek a figyelemmel kísérését, mint egy esetleges konfliktus veszélyének a hangoztatását. Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter interjújának aligha lehetett az a célja, hogy felhívja a világ figyelmét erre a veszélyre — mondta. A lehetőségre csupán érintőlegesen utalt “egy - fiosszább1" h^latkozatban, amelyben az osztrák védelmi képességet, Ausztria jövendőbeli szerepét taglalta. A szóvivő szerint a magyar—szlovák együttműködést, a készülő alapszerződést egyféleképpen lehet értékelni: Magyarországnak is érdeke, hogy a közép- és kelet-európai térség államai a nemzetközi normáknak megfelelően rendezzék a kapcsolatukat. Ami pedig a magyar —orosz alapszerződést illeti, új fejlemény nincsen — mondta —, de a Külügyminisztérium reméli, hogy a ratifikáció megtörténik. Herman bejelentette, hogy Józef Zieleniec cseh külügyminiszter — saját kezdeményezésére és Jeszenszky Géza meghívására — szeptember 10-én egynapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. Ugyancsak egy kérdésre válaszul Herman elmondta, hogy a diplomáciai közegben nem keltett különösebb érdeklődést Horthy Miklós újratemetése. A Külügyminisztériumnak egyetlen feladata van ez ügyben: megmagyarázni,mit jelent ez az aktus ihlrfafen Tflyatrhefyenrahof' nem vagy rosszul értik. A nagykövetségek dolga lehet magyarázattal szolgálni, ez azonban semmiképpen nem jelent tájékoztalókampányt. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Suha György af Külügyminisztériumban folytatja munkáját, Herman közölte: a tárcánál a felvételhez vizsgát kell tenni, s ezen a folyamaton az Országos Rendőr-főkapitányság lemondott szóvivője még nem jutott túl. Herman elmondta azt is, hogy Suha maga jelentkezett a Külügyminisztériumban, s ő, aki csak szóvivőként ismeri, úgy vélte, hogy szakmai felkészültsége, nyelvtudása és a sajtóbeli tapasztalata lehetővé teszi esetleges felvételét. Arról pedig, milyen területen dolgozzon valaki, csak azután lehet szó, hogy felvették a minisztérium állományába — tette hozzá. A Külügyminisztérium jelentős eseményként értékeli azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a háborús áldozatok védelmét vitatják meg. Az augusztus 30. és szeptember 1. között Svájcban sörra kerülő találkozón felszólal a magyar küldöttséget vezető Kelemen András külügyi államtitkár. • M. Cs. Bukaresti tudósítónktól Hogyan látják a románok az ország nemzetközi helyzetét — ezt mérte fel a Gallup Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása. Egyik kérdése így hangzott: elfogadhatónak tartja-e Románia jelenlegi határait? A mintacsoport tagjainak 23 százaléka igennel válaszolt, 24 elfogadhatatlannak mondotta, de hozzátette, nincs mit tenni, 32 százaléknál a kiegészítés így hangzott: nem időszerű a problémát most felvetni, 14 százalék szerint pedig elérkezett a változtatás ideje. A megkérdezettek jelentős százaléka lát fenyegetést a szomszédos országokban. Bulgáriát 4 százalék, Moidovát 5, Szerbiát 9, Ukrajnát 13, Magyarországot pedig 57 lék tartotta veszélyesnek Románia nemzetbiztonságára nézve. A mintacsoport tagjainak 34 százaléka szerint a kormány nem tesz éleget a nemzetbiztonságért, 44 százalék azonban jónak véli ez irányú ténykedését, 4 százalék szerint pedig a kormány túlhajtja intézkedéseit. Tizenhét százalék szerint végső esetben akár katonai erővel is vissza kell szerezni az „elrabolt területeket", 69 százalék viszont ellenzi az erőszakot A megkérdezettek 89 százaléka ért egyet azzal, hogy teljes mértékben egyenlő jogokat kell biztosítani a nemzeti kisebbségeknek, az ellenzők 7 százalékot képeznek, 4 százalék pedig hatá• B.T. A románok 57 százaléka számára Magyarország veszélyes .
