Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)

1993-09-01 / 8525. szám

Magyar Hírlap, 1993.8.25 ÖS-'•V' A NAP INTERJÚJA Holló Andrással, az Alkotmánybíróság főtitkárával „A politikai szférából származó sértésekkel a testület nem foglalkozik” A választási kampányban elhangzó szélsőséges megállapítások, amelyek az Alkotmánybíróságot érintenék, nagyon remélem, hogy a nyilatkozókat fogják minősíteni, nem a testületet — mondja lapunknak Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára, akit azoknak a támadásoknak kapcsán kérdeztünk, amelyeket az utóbbi hetekben — szélsőséges politikusoktól kezdve a legnagyobb kormánypárt egyik vezetőjéig —jó néhányan megindítottak az Alkotmánybíróság ellen. — Jóllehet szabadságon volt az Alkotmánybíróság, talán mégis több szó esett róla, mint egyébként, se szeri, se száma a támadásoknak. Vajon az Alkot­mánybíróság mién nem él a „felségsértési” paragrafus adta lehetőségekkel? t— Jogállamban az alkotmá­nyos intézményeket bírálni ter­mészetes jelenség, olyannyira, hogy maga az Alkotmánybíró­ság élenjárt ebben. Mégpedig akkor, amikor — többéves munka során — elemezve az al­kotmánybírósági törvényt, meg­fogalmazta a továbbfejlesztés elveit, sőt, az Alkotmánybíró­ság hatáskörének korlátozására is megtette a javaslatait. Egy csomagterv koncepciója is ki­alakult, amelynek megvalósulá­sa azonban — nem az Alkot­mánybíróság hibájából — az utóbbi időben lelassult. Ezért is hangsúlyozom, hogy a kritikai elemzések nem állnak távol a testülettől, ezekre az Alkot­mánybíróság oda is figyel, meg is hallja. Abban az esetben azonban, amikor szélsőséges politikai kritikák érik az Alkot­mánybíróságot, az Alkotmány­­bíróság létét megkérdőjelező megnyilvánulások hangzanak el a politika szférájából, akkor ez — az Alkotmánybíróság elnö­kének szavaival élve —: nem ér fel az Alkotmánybírósághoz, ezt az Alkotmánybíróság nem hallja meg. Szeretném azonban mindehhez hozzátenni, hogy — a kormánykoalíció köreiből is — több nagyon konekt megnyi­latkozás is elhangzott, megfo­galmazták, hogy az alkotmány­­bíróság döntéseit tudomásul kell venni, az mindenki számára kötelező. Mi ezeket a korrekt reagálásokat halljuk meg, a po­litika köreiből származó sérté­sekkel — még egyszer hangsú­lyozom —, az Alkotmánybíró­ság nem foglalkozik. Azt is pontatlan fogalmazásnak tar­tom, hogy az Alkotmánybíróság — úgy tudom, így hangzott el — „cserbenhagyta” a kormány­­koalíciót. Az Alkotmánybíróság ugyanis akár a jelenlegi, akár a jövőbeni kormánykoalíciók al­kotmányos működését hivatott ellenőrizni, illetőleg támogatni. Erre van alkotmányos felhatal­mazása. — Azt mivel magyarázza, fő­titkár úr, hogy főleg a koalíció berkeiből érkeznek ezek a vádak? — Ez a szerepek különböző­ségéből fakad. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos kormány­zati stratégiai elképzelések adott esetben elsősorban ered­mény centrikusak, s a cél elérése érdekében másodlagossá válhat­nak úgynevezett jogi vagy al­kotmányossági szempontok. Ez adekvát azzal a szereppel, amit a kormánynak be kell töltenie. Az Alkotmánybíróság viszont — a saját szerepe és értékrendje szerint — természetesen az al­kotmányosságot tartja az elsőd­leges szempontnak, és ennek alapján minősít egy kormányza­ti stratégiát. A kormányzati munka alkotmányossága egyéb­ként éppen így áll helyre, a két szervezet együttműködésével, ha úgy tetszik, a konfliktus fel­oldásával. Az Alkotmánybíró­ság feloldja ugyanis a konflik­tust, s a kormányzás továbbra is alkotmányos keretek között tör­ténik. A konfliktusok tehát vé­gül is csak átmenetiek lehetnek. — Ezek szerint az érthető, hogy az Alkotmánybíróság mint testület nem foglalkozik az elle­ne felhozott vádakkal. És az Al­kotmánybíróság tagjai? Akik igen magas rangú közéleti sze­mélyiségek, s akik közül egyese­ket személyükben támadnak. — Valóban volt olyan kifogás, amely elfogultságot fogalmazott meg... Nekem az a véleményem, hogy szóba sem jöhet elfogult­ság, hiszen az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által alkotón, el­fogadott vagy kihirdetett tör­vényt vizsgálja, tehát normakont­rollt végez. Itt az elfogultságot még szóba hozni is abszurdum... Az természetesen más kérdés, hogy ha az alkotmánybírákat személyükben támadták — mint például a nem olyan régen rende­­zen tüntetésen —, akkor az érin­tett alkotmánybíró feljelentést tett, s meg is indult az eljárás. De még egyszer hangsúlyozom: a politikai vitáktól távol tartja ma­gát az Alkotmánybíróság. • Gyémánt Mariann

Next

/
Oldalképek
Tartalom