Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)
1993-09-02 / 8526. szám
gát a nemzethez tartozónak, a mostani változások fő terhét a vállán cipelve joggal érezheti azt, hogy a „nemzetet" képviselő politikusok cserbenhagyták. Ismét elő kellene vennünk a nemzetté válásunk érzelmi csúcspontján, 1848-ban megfogalmazott közteherviselés fogalmát és gyakorlatát. Ebben segít a kereszténység különösen erős szociális érzéken vsége — szögezte le a képviselő. A népi-nemzeti politika a nemzet érdekei iránt elkötelezett, a keresztény erkölcsiség és szociális érzékenység talaján álló elvi politika Szükséges lenne, hogy ezeket az elveket minden hazai politikai párt elfogadja. Ez lenne az alapja — az először Kecskés János állal megfogalmazott —, nemzeti minimumnak A nemzeti minimumnak kellene az úgynevezett minimumok rendszerének központi elemévé válnia. A nemzetin kívül meg kellene egyezni a politikai erőknek lilzerális, demokratikus, szociális stb. minimumokban, amelyeket senki sem vonna kétségbe. A nemzeti minimumnak elsősorban azt kell tartalmaznia, hogy az egyes politikai pártok, társadalmi mozgalmak saját érdekeik helyett a veszélyeztetett nemzet, a haza egyetemes érdekeit vegyék figyelembe. A nemzeti minimum vállalásában az egyik legfontosabb kérdés a személy és a közösség viszonya. Egyedül a keresztény népnemzeti politika akarja az egyensúlyt megteremteni a személy és közösség kozott. Az embert egyszerre tekinti individuumnak, s ezzel együtt saját közösségéhez, saját kultúrájához, szokásaihoz, nyelvéhez, hagyományaihoz elidegenít belei len ül tai t izzónak, ugyanakkor ennek a közösségnek kötelességekkel is tartozó teremtvénynek A nemzethez vagy kisebbséghez tartozás, az önként vállalt identitás, a személy elidegeníthetetlen jogának tartva, ezen kötődés joga és kötelessége szépségének kettőssége él egyszerre. Ebben különböznek a nemzeti minimumot vállalók a fasiszta kommunizmus, vagy a politikai liberalizmus értékrendjét követőktől Mivel ezekben az alapkérdésekben a nemzeti minimumot igényként megfogalmazó erők állnak a centrumban, szükséges lenne, hogy a hangsúlyt máshová helyező politikai erők is színt valljanak a nemzeti érdekek képviseletéről az elkövetkező választások előtt — hangoztatta Horváth Lajos F.zcn a választáson alapkérdéssé azt kell tennünk, ki tutija a nép, a nemzet érdekeit jobban képviselni. Itt van azoban a pont, ahol szetfeszülnek az eddig ránk erőltetett sablonok F.z az a hamis kotta, amelyet külföldtől hoztak, s amely azt hiteti cl, hogy a hazai politikai palettának feltétlenül a jobb és a hal között fut a komdinátatcngelye. E hamis beállítás helyébe, a nemzeti érdekek képviseletéhez, a nemzeti minimumhoz való viszonyt krll helyeznünk. A nemzeti minimum elvét elfogadó politikai iránynak új kereteket kell felrajzolni A hazai viszonyokat tükrözőt, s nem a politikai mű-löbbpártrendszerét Szárszó több mint emlékezés — mondotta Ix fcjczésül —, Szárszó kristályosodási ponttá, új folyamat kezdetévé kell hogy váljék Ezért innen hfvom fel a nemzeti minimumot elfogadó pártokat, mozgalmakat, hogy értékrendünk választási sikere érdekében kezdjék meg egy keresztény, szociális unió, egy esetleges választási szövetség alapjainak kimunkálását. Élthez a Magyar Igazság és f.lct Pártja néven, anélkül, hogy evvel bármiféle előjogot vindikálnék, felajánlom szervezői munkánkat. * * * Közép- és Kelet-Európábán elmaradt a mélyen fekvő nemzeti konfliktusok feltárása és kezelése A monolitikus rendszer csupán elnyomta, vagy időlegesen jegelte az itt élő népek sérelmeit — hangsúlyozta Jnó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Ezek felszínre törése az elmúlt időszakban mindenki számára meglepően elemi crejő volt. Részletes helyzetelemzése során kijelentette: a kilencvenes években a nemzeti, önrendelkezési mozgalmak példátlan erejű megjelenését láthatjuk Közép- és Kclel-Európáhan. Több országban tapasztalt jelenség, hogy a nemzeti jogok tckintctélzcn kettős mércével mérnek. Az államtitkár rámutatott: a határon túli nemzetiségek kérdése e térségben nemcsak magyar, hanem orosz, albán, román, szerb, horvát ügy is A probléma tisztességes megoldása tehát a Közép- és Kclct-Európa országai stabilitásának, biztonságának kulcskérdése Kijelentette: Európában a korszerű és demokratikus nemzet időszerűbb, mint valaha. Ezért a magyar biztonságpolitika és külpolitika alaptétele nem lehet más, mint az, hogy saját érdekeinket magunknak kell megvédeni, mások érdekeit is figyelembe véve. Csak így kerülhető cl a két fő veszély, a nemzeti összeomlás, illetve a nemzeti clvakultság. • • • Zimányi Tibor, az MDF országgyűlési képviselője beszédében védelmébe vette pártját. Mint mondta itt úgy tekintik az MDF-ct, mintha az már teljesen a padlón lenne, s kiváló alkalom ez a találkozó a „kegyelemdöfésre". Zimányi ezt sportszerűtlennek taitja, és arra emlékeztetett, hogy 1913-ban senkinek nem jutott eszébe, liogy a Kállaykormányt támadja . Az egységre és az összefogásra hívta fel a figyelmet, mert ha ez nem történik meg, akkor könnyen „bejön a kertek alatt a visszarendeződés". A továbbiakban nemzeti sorskérdéscinkről, köztük a csekély népszaporulatról szólt. • * • lebte Gyula drámai szavakkal szólt arról, hogy veszélyben a magyarság léte. A korábbi rendszer elkezdte, a mostani pedig folytatta a gyermekes családok nyomorítását — mondta. Ennek is része van abban, hogy évente mintegy 25-20 ezerrel kevesebben leszünk. Ezt a veszélyes tendenciát a kevés születés és a sorsrontás számos változata együtt okozza. Arról is beszélt: a népirtásban nincs különbség, nem is volt a nyilasok és a bolsevikok között. * * * Jobbágyi Gábor jogász, a KDNP jóvátételi programjának egyik megalkotója a magyar nemzet ellen viselt legpusztítóbb háborúnak nevezte előadása címében is a Kádárrendszer alatt elkövetett 5 millió abortuszt, mely álláspontja szerint a pártállam életszínvonal-politikájának az alapja volt, lévén, hogy a meg nem született magzatokon czcrnégyszázncgyvcn milliárd forintot takarított meg. Mindezért asszonyok és lányok százezrei fizettek testi és lelki egészségük megromlásával. Az ország felelős vezetése ma sem kerülheti meg a népességfogyás kérdését, s ha meg akarja azt állítani, vállalnia kell legalább évi 50-40 ezer új születés többletkiadásának terheit. » » * \'nrpn Dnmnnkoi író. ugyancsak a nemzet fogyásának veszélyen e figyelmeztetett Az
