Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Magyar Nemzet, 1993.8.24 iS Tőkés László: Legmegbecsültebb műhellyé válhat Hegedűs Lóránt: „Tudatosítani kell a kihalás veszélyét” Tőkés László püspök szárszói istentisztelete után lapunk kérdéseire válaszolt.- Van-e kapcsolat Szárszó és Erdély között?- Az egykori Szárszónak nem volt szerves kapcsolata az erdélyi élettel - mondta Tőkés László. - A 89-et követő közeledési folyamat azonban lehetővé teszi, hogy Erdély is részt vállaljon az itt kialakuló szellemi műhelyben. Egyházi vonatkozásban más a helyzet: a Soli Deo Gloria mozgalomnak, mely szintén Szárszón tartja konferenciáját, mindig részese volt az erdélyi élet is.- A demográfiai csökkenés ma mind Magyarországon, mind a határainkon kívül élő magyarok számára sorskérdés. Mi adhat reményt a folyamat megállítására?- A romániai magyarságnak az asszimiláció ellenére ez idáig pozitív volt a népesedési mérlege. Szomorú tény, hogy a viszonylagos felszabadulás folytán elsőként a rossz hatások törnek be hozzánk. Kezdjük utolérni a magyarországi csökkenési mutatókat. Az én 400 ezres püspökségemben a tavalyi népességcsökkenés csupán a reformátusokat tekintve eléri a kétezret. Ez a tendencia nálunk a szó szoros értelmében a megmaradásunkat, létünket fenyegeti: „elcsángósodunk”, ahogy ezt Erdélyben mondjuk. A forrás hitem szerint nem gazdasági, hanem mentalitásbeli. Pozitív eredmény elsősorban nem szociális támogatással, hanem a helyes szemlélet kialakításával érhető el. A jelenségre való eszméltetés után meg kell találni az adekvát, nem idealisztikus módszereket.- A társadalmi értékrend átrendezésében mik az elsődleges feladatok?- Tótágast áll a hagyományos értékrend. Helyreállításában a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a segíteni akaró értelmiség nem volt felkészülve a rendszerváltásra, és nem tudta, mit ajánlhatna cserébe a megbukott régi eszmék, ideák helyen. A múlt rendszer az egyházak értékrendjét is felborította. Amíg a lelkészek erkölcsi válsággal küszködnek, nem válhat az egyház kovásszá. A szárszói műhelynek, az egyház belső életének kell kiforrnia - azokat az értékrendi struktúrákat, amelyekre új társadalmat -lehet építeni. . J .- Ön igehirdetésében is utalt arra, hogy a pluralizmusnak, mely ma megosztottságban jelenik meg, a demokratikus pluralizmus felé kell haladnia. Lát-e reményt abban, hogy a szárszói konferencia kovásza legyen ennek a folyamatnak?- Amikor meghívtak, a politikai és szellemi integráció jegyében tették ezt, de amikor Szárszó körül eluralkodtak az indulatok, megijedtem, hogy egy szellemi és politikai polarizáció cégérévé válhat a nevem. Az utolsó pillanatig nyitva hagytam a kérdést, hogy milyen mértékben veszek részt a rendezvényeken. Nem szeretném, hogy egyoldalú nemzeti platform névsorába kerüljön a nevem. Számomra a demokratizmus, a magyarság és a nemzetköziség kapcsolata soha nem okozott problémát. Erdélyben ezek a fogalmak soha nem vetődtek fel egymás ellenében. Magyarországon az értékek egymás ellen való felsorakoztatásának közegében sokszor elveszítem lábam alól a talajt Senkinek nem akarok a szövetségese lenni e tekintetben. Szárszón sokféle érték és nézet kap hangot. Nem baj az, hogy ha akár disszonáns plúralitás jegyében mondják el az emberek a véleményüket. Szárszó az egyik legmegbecsültebb műhelyévé válhat a magyar közéletnek. A magyarországi református egyház Hit és felelősség című értelmiségi konferenciájának záró; eseménye része vök a szárszói találkozó megnyitásának. Ezt követően sajtótájékoztatón Hegedűs Izóránt püspök elmondta: a konferencia kettős célt tűzött ki. A protestáns szellemi élet megpezsdítése mellett a református egyháznak társadalmi feladatokat is föl kell vállalnia: a határainkon túl élő magyarság felkarolásától a társadalom perifériáján tengődő fiatalok evangelizációjáig. A püspök hangsúlyozta: az egyház az örökkévalóság felelősségé\’el közelít a közélethez. A közélet embereit is az egyetemes etikai felelősség, történelmi távlat vezesse döntéseikben a rövid távú hatalmi érdekek helyett. Hegedűs Lóránt kiemelte, hogy ma Magyarországon és a halárainkon túli magyarság körében is a legégetőbb feladat a népességcsökkenés megállítása. Hogy a demográfiai hullámvölgy ne változhassék hullámsírrá, az egyháznak, a pártoknak és a sajtónak tudatosítania kell a kihalás veszélyét. Tőkés László a heroizált, idealizált Erdély-kép, az erdélyi református lelkészek túlértékelése ellen szólalt föl. A püspök elmondta: egy év alatt ötven református lelkész vándorolt ki Erdélyből. A múlt rendszer kontraszelekciója szétzüllesztette az egyházat, gyengítette a szolgálat szellemét. Az egykézés és az asszimiláció sem ismeretlen a lelkészek körében, mondta Tőkés László, aki az erdélyi református egyházban lezajló folyamatokat ugyanakkor természetesnek tartotta. Kérdésre válaszolva Czine Mihály elmondta: a két szárszói konferencia eltérő feladatok megoldására szerveződött. A református értelmiség a hitre, az evangelizációra helyezi a hangsúlyt, míg a Püski Sándor által szervezett találkozó közéleti, politikai kérdéseket vitat meg. A két találkozó résztvevői tegnap közös istentiszteleten vettek részt. Duray, Sütő nem jött el A megnyitó nap sajtótájékoztatója még inkább a számokról, mint a nézetekről szólt. A regisztálás szerint az egyhetes programnak legalább 1200 vendége lesz, több száz jelentkezőt vissza kellett utasítani. Lemondta viszont résztvételét a szlovákiai magyarok képviseletében Duray Miklós, és nem jön Sütő András erdélyi író sem. Az eredetileg kiadott programtól eltérően részt vesz viszont Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, s jelezte részvételét Szűrös Mátyás, a parlament elnöke. A szárszói tábor fő témája kedden és szerdán: a magyarság helyzete és jövője.
