Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

Várszegi Asztrik: szükségünk van egy sovinizmustól és más túlzásoktól mentes, egészségesebb nemzeti tudatra

Állandóan keresnünk kell a tiszta forrásokat

Magyar Hírlap, 1993. aug. 19.

„Azt ajánlom, mindnyájan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, mert visszaéltünk a szabadsággal. A szabadságnak, a politikai és gazdasági eszköztárnak Magyarország javát kell szolgálnia, a lehetőségeket senki sem sajátíthatja ki magának. Az áldozatot mindenkinek meg kell hoznia. Csak az önzetlenséget tudjuk azzal szembehelyezni, ami károsan és figyelmeztető módon eluralkodott Magyarországon” — így nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Várszegi Asztrik rómaikatolikus püspök, pannonhalmi főapát. Várszegi Asztrik szerint négy évvel ezelőtt a politikában is sokan mindent az egyháztól vártak. „Ám a pártok többsége úgy volt az egyházzal, mint gyermek a rongybabával. Ha szükséges, felvette, ha kedve úgy tartotta, a sarokba vágta.” Az európaiság nagy óvatosságot követelő fogalom. „Nem az a kétséges, hogy a lehető legszorosabban éljünk-e együtt az európai népek családjával, hanem az, hogy miként váljunk alkalmasabbá erre. Állandóan keresnünk kell a tiszta forrásokat, mert egyebek mellett szükségünk van egy sovinizmustól és más túlzásoktól mentes,

egészségesebb nemzeti tudatra is.”

— Amíg állam és egyház lesz a világon, addig alighanem a kettő viszonya is vitatéma marad. E kapcsolatrendszer kérdései mennyiben változtak meg Magyarországon az utóbbi esztendőkben?

— A magyarok nyári zarándoklatán az aacheni dómban most láttam először Nagy Károly trónusát, azaz a trón és az oltár egységének építészeti megfogalmazását. A trón egyik oldalában ott az oltár, s a kettő együtt egyetlen építményként összetartozott. Szent István királyunk sokat tanult Nagy Károly életművéből, s sok más magyar történelmi személyiség számára is állam és egyház viszonyáról e .trónus-oltár üzenete szólt a legkifejezőbben. A valaha feltétlenül üdvös, később azonban elavult modell hatása alkalmanként ma is érezhető. Pedig az egyház nem teljesítheti prófétai küldetését, ha időnként nem kerül szembe az állammal, a hatalommal, adott esetben pedig az egész társadalommal.

— Pontosan mely küldetés igényli e szembenállást?

— Az emberekért, az emberi jogokért vállalt küldetés, a szegények, a kisemmizettek oldalán megnyilvánuló szolidaritás. Az üdvösségért vívott küzdelem nem a hatalmi érdekek szolgálatát, hanem az emberekért vállalt kötelezettségek gyarapítását parancsolja az egyháznak. Az Ószövetség és az Újszövetség, valamint az egyház történelme egyértelmű eligazítást ad abban az értelemben is, hogy vannak mozzanatok, amikor nagyon keményen a hatalom fejére kell olvasni a tévedéseket. Nem hatalmi törekvések indítékából, hanem az emberekért, mert az egyházé Jézus Krisztus küldetésével azonos. Isten akarata az egyre inkább kiteljesedő földi emberi élet, s ennek szolgálata néha megkívánja az egyháztól a nemek kimondását.

— E nemek megfogalmazásában mennyire egységes a püspöki kar ?

— Bármilyen közös elhatározást, figyelmeztetést, megtagadást vagy kérést testületi megbeszélés és szavazás előz meg. A megjelenő nyilatkozatok alatt nem személynevek szerepelnek, ott a magyar püspöki kar neve áll. Közösen vállaljuk a felelősséget.

— Időnként olyan hírek terjednek el, hogy a hatalommal kialakítandó viszony megítélésében jelenleg is belső nézetkülönbségek osztják meg a püspöki kart. Igaz ez?

— Magam is gyakran találkozom ezekkel az állításokkal, amelyek általában egy hamisan megrajzolt egyházképből indulnak ki. Az egyház bizonyos kérdésekben mindig egységes, más vonatkozásokban pedig mindig sokféle. Az, hogy valaki — akár püspökként — egy egyházhoz tartozik, még nem jelenti azt, hogy felszámolja egyéni véleményét a társadalomról és a nagyvilágról. Jószándékot tételezünk fel minden vélemény gazdájáról. Az evangélium mindenki számára útmu-