Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-26 / 8523. szám
Kiri rrirlmrarm gyakorlati áfádon fsak az alaptörvény »érthetetlen Népszava, 1993. aug. 19 ^2 Nem sokat pihent közel négyéves fennállása óta az Alkotmánybíróság. A testület temérdek vitatott kérdést tisztázott. Normakontrollt adott törvényekről, értelmezte a nem mindenki számára egyformán világos alkotmányt, elvi iránymutatással segített eligazodni a paragrafusokban. Vajon mindaz a tapasztalat, következtetés, amely négy év alatt össze- gyűlt az alkotmánybírák jóvoltából, beépül-e az új alkotmányba. Erről kérdeztük dr. Kilényi Géza alkotmánybírót. — Hadd kezdjem a kályhánál. Nálam a kályha az, hogy a Magyar Köztársaságban a hatalmi ágak megosztásának elve érvényesül. - Minden állami szervnek megvan a maga illetékessége, melynek keretein nem léphet túl. Az alkotmányozás feladata az országgyűlést illeti meg, az Alkotmánybíróság alkotmányozásra nem jogosult. Ugyanakkor minden jogszabályt megsemmisíthet egy jogszabály kivételével’ ez pedig az alkotmány. — Mégis az alkotnyínynyal van az Alkotmánybíróságnak a legtöbb dolga. — Igen, egyik fontos feladatunk, hogy mindenkire kötelező érvénnyel értelmezzük az alkotmány egyes rendelkezéseit. Tehát, ha a bíróság az alkotmány rendelkezéseinek valamely értelmezését alkotmányellenesnek nyilvánítja, akkor ez mindenkire nezve irányadó. Többen firtatják, nogy az Alkotmánybíróság van-e alárendelve a parlamentnek, vagy fordítva? — A legkategorikusabban tagadom, hogy a két szerv között alá-föléren-SSüff* viszony létezne. Miért? Az Alkotmánybíróff.g0t * Parlament hozta letre. A parlament alkotta meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Nem vagyunk alárendelve. Speciális viszonyunk van, kölcsönösen egymás korlátjai vagyunk. — Miként hat az Alkotmánybíróság munkája az alkotmányozásra ? Természetesen számos olyan értelmezése van az Alkotmánybíróságnak, ■mely gazdagítja az alkotmányt, kibontja egy-eev cikkely részleteinek tartalmát, »okszor egy-egy szóból, egy-egy mondatból hámoz ki bő értelmezést. Persze* ez nem alkotmányozás. Sőt, az is elképzelhető, hogy egy-egy értelmezésünk az új alkotmányra már nem érvényes, értelmét veszti. Ugyanakkor szinte bizonyos, hogy az új alkotmány előkészítőire az Alkotmánybíróság eddigi tevékenysége hatást gyakorol. — Tulajdonít-e magának valamiben úttörő szerepet a testület? — Szinte szűz területet vettünk át; a hazai jogrendszer a megújulás állapotában van. Az Alkotmánybíróság viszont nem várhat arra, hogy kialakuljanak a jogági dogmatikák, gyakran ezek elébe kell mennie, s tudományos feladatot kell felvállalnia. Mindenképpen az lenne a kívánatos, ha a leendő alkotmányozók figyelembe vennék mindazt, amit letettünk az asztalra... — Az Alkotmánybíróság értelmezéseit gyakran soki féleképpen értelmezik. Miért? — Mert értelmezésünket olyan elvi szinten kell megalkotnunk, mint amilyen maga az alkotmány. Tehát fennáll a veszélye a „kicsavarásnak”. — Önöket gyakran támadják. A parlamentben is. — Ilyenkor arra gondolok, hogy a parlament előtt tettem egy esküt: egyetlen dolgot tartok szentnek és sérthetetlennek, a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ettől se fenyegetéssel, se zsarolással nem lehet eltántorítani. .. Horváth Ildikó
