Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-26 / 8523. szám
Népszava, 1993. aug. 19. Egyetértés nélkül tehetetlenek a jogászok Az alkotmánymódosításról 1989-ben az Ellenzéki Kerékasztal kezdetben nem volt hajlandó tárgyalni, mert véleménye szerint ez az új országgyűlés feladata lehetett volna. Az MSZMP azonban keresztülvitte akaratát, a köztársasági elnöki intézmény megtárgyalásával. Az akkori ellenzék tehát kényszerből „belement” az alkotmány módosításába, azzal a feltétellel, tényleg módosítsák az alkotmányt, pontról pontra, és mondatról mondatra. A módosított alkotmányt azonban azóta is csak kritika éri. A Független Jogász Fórum elnöke, Mészáros Vilmos szerint a jelenlegi alkotmány nem rossz, de feltétlenül új kell, amely a remények szerint majd az 1994-es választások után készülhet el. Az elmúlt három évben gyakran bírálták a parlamenti pártok képviselői a jelenleg érvényben levő alkotmányt, s elsősorban kormánypárti oldalról többször fogalmazódott meg konkrét alkotmánymódosítási igény is. Kell-e módosítani tehát az alkotmányt? — Meggyőződésem, kell új alkotmány, de nem azért, amiért egyesek ezt szorgalmazzák — válaszolta kérdésünkre Mészáros Vilmos. — A politikai elit ugyanis csak hangoztatja, hogy kell új alkotmány, de csak pártpolitikai céljainak megfelelő mértékű változtatást akar. Milyen szakmai szempontra tud hivatkozni, amikor kiáll az új alkotmány mellett? — Egy olyan mértékű társadalmi változás, amely 1990-ben bekövetkezett, maga után kell hogy vonja a jogrendszer teljes lecserélését. Ennek alapja az új alkotmány és az ehhez kapcsolódó jogszabályok kidolgozása is, például a választójogi törvény megfelelő módosítása. Ezt a megállapítását arra alapozza, hogy a Független Jogász Fórum, s személy szerint az elnök is a kétkamarás parlament létrehozását tartja szükségesnek, ami a teljes választási rendszer megváltoztatását is igényli? — Valóban, a fórum abban egységes, hogy kétkamarás parlament működjék. Indokunk, hogy a törvényalkotás lényegesen nagyobb társadalmi legitimációját biztosítja a kétkamarás parlament. A másik igen lényeges indokunk, hogy a közjogi viták kiküszöbölhetők, például: mikor ír alá a köztársasági elnök? De fölöslegessé válik a jogalkotásról szóló törvény is. Célszerű lenne például a jogszabályok hierarchiáját az alkotmányban ” rögzíteni. Megszüntethető az előzetes normakontroll, amely sérti a népszuverenitás elvét, a szabályosan megválasztott parlament fölött még az Alkotmánybíróság sem állhat. Ezzel nem azt akarom mondani, ne legyen Alkotmánybíróság, sőt nagyon szükséges működése, de nem egészen a mai szempontok szerint. Mi az elgondolásuk lényege? Az új alkotmánynak a hatalmi ágak szétválasztására kell épülnie. Szerintünk önálló hatalmi ág az Országgyűlés, a. kormány, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a helyhatóságok, a bíróságok. Véleményem szerint önálló hatalmi ág a gazdaság és a sajtó is — de ezek már nem alkotmányjogi értelemben vett hatalmi ágak. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy az általunk vázolt koncepciórendszer már meg is adja az új alkotmány fejezeteit. Tehát öt fejezetben gondolkodunk. Az első és mindent megelőző egy általános emberi és alapjogokat érintő koncepció, majd a törvényhozási, a kormányzati, a helyhatósági és végül az igazságszolgáltatási koncepció. Milyen lenne a kétkamarás parlament? — Lényege a felsőház és a képviselöház együttes munkája. A lényegi tevékenység az utóbbiban folyna. A mi álláspontunk szerint a felsőházban az 1 egyéni körzetekben megválasztott felsőházi tagok mellé a kisebbségek, az egyházak, az érdekképviseletek és a helyhatóságok képviselői kerülnének részben választás, részben delegálás útján. A képviselőházban továbbra is választott képviselők ülnének. S ide kapcsolódik a választójogi törvény szükséges módosítása. Most csak a magánvéleményemet mondhatom, mert a fórumban sem mindenki ért velem egyet abban, hogy a képviselöház esetleg csak listás választások .útján állna össze, alacsonyabb létszámmal 240-250 képviselőből. — Mi kell ahhoz, hogy az új alkotmány megszülessék? — Megfelelő előkészítés után látszólag csak meg kell írni, de a kérdés ennél sokkal bonyolultabb. El kell érni, hogy ezt a létező politikai erők és a társadalom támogassa. Nem erre gondolok, hogy — a rosszemlékű — társadalmi vitára bocsássuk, de hogy a lényeges kérdésekben a jelentős politikai erők konszenzusra jussanak, azt fontosnak tartam. — Mikorra készülhet el az új alkotmány? — Mostanában biztos nem. 1994 után, amikor már éppen az előbb említettek miatt kiegyenlítettebbek lesznek a politikai erőviszonyok, akkor könnyébb lesz elfogadtatni egy új alkotmányt. Sámán Ildikó
