Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

Népszabadság, 1993. aug. 19. Pozsony: a határok nem változtathatók Pozsonyban, a külügyminisztériumban ma délelőtt magyar—szlo­vák megbeszélések kezdődnek a két ország kapcsolatainak leg­időszerűbb kérdéseiből. A magyar tárgyalóküldöttséget Bába Iván helyettes külügyi államtitkár, a szlovák delegációt Mária Krasnohorská, a külügyminisztérium kétoldalú együttműködési részlegének igazgatónője vezeti. A diplomata asszony tegnap fo­gadta lapunk pozsonyi tudósítóját, és összefoglalta a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatos szlovák álláspontot. ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A diplomata emlékeztetett arra, hogy’ a vízlépcső ügyét a két ország közösen a Hágai Nemzetközi Bíróság elé utalta, de a ránk maradt vízelosztási tárgyalás folytatása is alapve­tően szakértői és nem politikai feladat. (Ezen szerinte az sem módosít, hogy kedden Ivan Gaiparovié szlovák törvényho­zási elnök az Európa Parla­menthez írt üzenetében részle­tesen kifejtette a Bősre, illetve az azzal kapcsolatos magyar megnyilvánulásokra vonatkozó pozsonyi nézeteket.) Hasonló a helyzet a nemzeti kisebbségi kérdéssel is. Ennek áttekintésére a két külügymi­nisztérium szakértői vegyes bi­zottságot hoztak létre, amely­nek vezetői a közelmúltban Bu­dapesten már technikai előké­szítő jellegű megbeszélést foly­tattak, s az első érdemi tárgya­lást augusztus végére tervezik. „Ezek a kérdések természete­sen számunkra sem ismeretle­nek vagy közömbösek, nem is kerüljük el áttekintésüket, de megoldásukat nem ettől a mai tanácskozástól kell várni vagy remélni” - szögezte le. Figyelemre méltó volt Mária Krasnohorská állásfoglalása a nem szlovák nyelvű helység­névtáblák eltávolításával kap­csolatban. Az igazgatónő sze­rint „nem volt szerencsés”, hogy a közlekedési miniszté­rium most foganatosította az egyébként érvényes jogszabá­lyoknak megfelelő táblalesze­relést, mert ez időben egybe­esik azoknak az új szabályok­nak a kidolgozásával, amelyek - az Európa Tanács ajánlásai­nak megfelelően - a vegyes la­kosságú régiókban törvényesí­tik majd a kétnyelvű feliratok használatát. az összes olyan kérdésről vagy problémáról, amely kapcsola­taikban jelentkezik, és amelynek megoldása mindkét fél számára fontos. A második pedig annak a politikai szerződésnek, más szó­val alapszerződésnek az előzetes áttekintése, amely kapcsolataink jövőbeni alakításában játszhat majd igen jelentős szerepet. Ezen az első találkozón a lé­pések, módszerek és célok meg­jelölése is a két szakértői kül­döttség feladatai között szerepel *■ A politikus asszony meggyő­ződése szerint ez a jogszabály még az idén megszületik. (A közlekedési minisztérium szó­vivője ugyanakkor a minap la­punknak nyilatkozva a tör­vényjavaslat kidolgozását a jö­vő évre valószínűsítette.) Az alapszerződéssel kapcso­latos kérdésre reagálva Kras­nohorská leszögezte, hogy en­nek gondos áttekintése bonyo­lult, de felettébb szükséges fel­adat. Ezért az erről folytatandó véleménycsere kiemelt helyet kap a magyar-szlovák tárgya­láson. Nem mintha egy alap­­szerződés nélkül elképzelhetet­len lenne a kapcsolatok fejlesz­tése, de az ilyen súlyú doku­mentum biztosította keretek között nagyobb hatékonyság­gal és eredményekkel számol­hatunk - tette hozzá a diplo­mata, leszögezve, hogy a szlo­vák fél két hónapon belül sze­majd. Arról viszont, hogy mikor lesznek újabb ilyen jellegű tár­gyalások, csak a mai eredmé­nyek ismeretében és fényében döntenek majd a delegációk. A magyar-szlovák kapcsola­tokat megterhelő főbb kérdések azért nem szerepelnek kiemelten a tárgyalásokon - folytatta Krasnohorská -, mert mind a bősi probléma, mind a nemzeti­ségi helyzet jelenleg más testüle­tek elsőrangú témája. (A hatá­rok... folytatás a 3. oldalon) retné asztalra tenni a terveze­tet, de az időpontok kérdésé ugyancsak a mai megbeszélés témája kell hogy legyen. Ennél is fontosabb a határok megváltoztathatatlanságának rögzítése a dokumentumban - hangsúlyozta a pozsonyi kül­ügyminisztérium igazgatónője. Szerinte az alapszerződésnek már csak azért is a kétoldalú kapcsolatok igen fontos elemé­vé kell válnia, mert ez Szlová­kiának a Cseh Köztársaság utáni legfontosabb partnerével és szomszédjával, Magyaror­szággal való viszonyát rögzíti a nemzetközi normák eszközével. Végül Mária Krasnohorská a Népszabadságnak elmondta, hogy tárgyaló partnerét. Bába Ivánt korábbról már ismeri, jó emlékeket őriz a magyar he­lyettes államtitkárral folytatott megbeszéléseiről. Farkas József György A mai találkozóról a külügy­miniszterek: Jeszenszky Géza és Jozef Moravtik július 17-i buda­pesti megbeszélésén született döntés. A minisztériumok által kiállított szakértői bizottságok két fő témakörben cserélnek vé­leményt. Az első általánosabb jellegű. Voltaképpen sorra ve­szik, mintegy leltárt készítenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom