Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Balatonszárszó 1943, 1993 A történelmi gyökerű sérelmeket oldani kell Szűrös Mátyás elkötelezettsége a népi, nemzeti értékek iránt köztudottan nem új keletű. Nem véletlen tehát, hogy az Országgyűlés alelnökét, az MSZP egyik vezető politikusát előadásra kérték föl a szárszói konferencián. Az ő véleményére is kiváncsiak voltunk: milyen kapcsolódási pontokat lát az augusztus 20-i és a balatonszárszói megemlékezesek között?- Augusztus 20-án és Balatonszárszón is két kérdés kerül a középpontba, ha szimbolikusan is: a régi honfoglalás és az új honfoglalások kérdésé. Mert a magyar történelemben tulajdonképpen több honfoglalás is volt- napjainkban is egy nagv történelmi fordulat megs- végbe az országban. Az elmuít századok, évtizedek alatt sokszor változott augusztus 20-a ünnepének tartalma, egy azonban biztos: az ezeréves államalapítás tényét mindig magában foglalta. A kereszténység felvétele, a honfoglalás teljessé tétele a korabeli Európa egyenrangú népeinek sorába emelte Magyarországot. Amit Szent István ünnepén külön hangsúlyoznunk kell: akkor sem ment egy csapásra minden, Szent István türelme - szigorúsága ellenére is - a másság iránt, kiemelkedő bölcsessége egyaránt kellett ahhoz, hogy sikeres legyen az országépítes. Ma is korszakváltást élünk át, és éppúgy sok ismeretlent hoz a változás, mint akkor. Ma természetesen arról van szó, hogy modem, demokratikus jogállamot építsünk fel, s ehhez nagyon fontos a szabadon választott és alkotmányosan működó parlament, de csak a szociális kérdéseket is megoldó politikával garantálhatja az Országgyűlés, nogv hazánk ismét felzárkózhasson Európa fejlettebb részéhez. Erre pedig ezer éve éppen Szent István adott példát, akinek a tevékenysége ma is mérvadó lehet számunkra. Az ő bölcs előrelátásának és az általa felvett kereszténység értékeinek köszönhetően maradt meg a nemzet a történelem viharaiban. Némelyek csodának minősítik, hogy a magyarság fennmaradt a történelemben..'Én magam is elismerem, nem kevés csoda kellett ahhoz, hogy ma is magyarul beszélgethetünk és gondolkodhatunk, oly sok vért vesztett és oly sokfelé szóratott népünk az idők folyamán.- Ön szerint az elmondottakon kívül milyen kérdéskörök, megvitatásra váró gondolatok kötik össze a két eseményt? Miért fontos Balatonszárszó hagyományának ébrentartása1- Egyrészt fontos ismernünk azt, ami ötven évvel ezelőtt Balatonszárszón zajlott, történelmi ismeretek nélkül nincs igazi nemzeti önismeret sem. Tudniillik itt a Kárpát-medencében a nemzeti identitás megtalálása, meghatározása eddig többnyire mások rovására valósult meg. Ezt a rossz hagyományt azonban meg kell törni, a történelmi gyökerű sérelmeket oldani kell, s ehhez is jó alkalom a tanácskozás. De tudni kell: most sok minden nem rajtunk múlik, mert a magyarság több helyen létbizonytalanságnak van kitéve. Romániában óriási küzdelmet kell folytatni a magyaroknak az önazonosságért, a’ Vajdaságban is pusztul és szenved a magyarság, és Szlovákia is egyoldalúan változtatta meg a határ jellegét.- Milyen magatartás látszik cäszerünek a változások előmozdítására?- Miközben fellépünk a nacionalizmusokkal szemben, egyfajta toleráns, emberséges hazafiság kell hogy vezessen bennünket, semmiképpen sem mérgező, konfliktusokat gerjesztő magatartás. így mindkét ünnepen foglalkoznunk kell bizonyos körökben jelentkező elfogult nemzeti magatartással - amely nem a hivatalos politika szintjén jelentkezik, de nacionalizmusba torkollhat. Ugyanúgy foglalkoznunk kell azonban azzal a nemzeti nihilizmussal is, amely szintén jelentkezik napjainkban. Nekünk a kettő közt kell megtalálnunk a toleráns és emberséges magyarságszeretetet, emberszeretetet. Nekünk, itt a Kárpát-medencében, ha Szent István és a haladó magyar hagyományok örököseinek valljuk magunkat, szinte létparancs a türelem a másság, a más népek, nemzetiségek szempontjai iránt, ugyanakkor az is, nogv következetések legyünk a magyarság védelmében. Miközben fellépünk a nacionalizmussal szemben, nagyon határozottan fel kell lépjünk a magyarellenességgel szemben is. A határozottság azonban soha nem lehet felelőtlen keménység, a másság iránti türelmetlenség.- A külpolitikai kérdésekben többnyire hasonlóak az álláspontok a parlamentben és az országban, belpolitikai tekintetben azonban koránt sincs így. Segíthetnek ebben a közös ünnepek és tanácskozások?- A politika iránt aktívan érdeklődőket joggal foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehet töböpártrendszerben’ nemzeti megegyezést, összefogást kialakítani. Vannak olyan vélemények, hogy éppen azért van többpártrendszer, mert kfnek-kinek megvan a maga álláspontja mindenről. Ez egy téves felfogás, mert mint ahogv az alapvető külpolitikai kérdésekben sikerült nemzeti konszenzust kialakítani, szerintem a társadalmat foglalkoztató nagy kérdésekben is meg kell valósítanunk ezt. Ilyen kérdések például a privatizáció, a munkanélküliség kezelése, a tulajdonviszonyok átalakítása. Ez utóbbiban szintén megvan a közmegegyezés, mert a magántulajdonnak ’ döntő szerepe van, még ha más tulajdonformák létjogosultsága meg is marad.- Az ötven évvel ezelőtti szárszói konferencián nagyon hangsúlyosan voltak jelen a szociális gondok- Ez egy másik kérdéscsoport, amire szintén jó fórum lesz Szárszó - ma is. Az ország megint szegényekre és gazdagokra oszlik. Nagy kérdés, hogy szabad-e ily mértékben engedni a társadalom megosztottságát Az kétségtelen, hogy azok az országok prosperálnak, ahol erős középosztály van, de hogy ez nálunk a tudás, az ész alapján történjék, az nemzeti ügy. Miként az is, hogy mindez a demokrácia, a törvényesség szellemében menjen végbe. Fontos az is, hogv a magyarság megtalálja mai helyét és szerepét a Kárpát-medencében. A konfliktushelvzetek miatt létparancs ezzel foglalkoznunk, de ebben a nyugati demokráciák segítségét is kell kérnünk, hisz ha itt nem rendeződnek a dolgok, az nem válik Európa javára sem.- ötven évvel ezelőtt sokszor eltérő gondolkodású emberek találták meg a hangot Szárszón, kialakulhat ma is egyfajta munkakapcsolat?- Balatonszárszó ötven évvel ezelőtt több volt, mint kísérlet egy igazi munkakapcsolat kialakítására. A tanácskozás ma is túlmutat pártokon, pártpolitikákon. Annak idején megmozgatta az egész ország gondolkodását. Ma is erre van szükség, példát adni arról, hogyan lehet egy többpártrendszer Keretein belül nemcsak párbeszédet folytatni, hanem együttgondolkodni. Hiszen a balatonszárszói tanácskozás most sem irányul egyetlen politikai erő, párt ellen sem, mivel átível azokon. Megyeri Dávid
