Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-19 / 8519. szám
Új Magyarország, 1993. aug. 12. yz • A kezdet: pártközi megbeszélés A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének két képviselője, Csorba Béla szövetségi és Páll Sándor köztársasági képviselő a Szerbiai Szocialista I Párttal folytatott tárgyalásokról tájékoztatta lapunk munkatársát.- A VMDK megalakulásától folyamatosan követeli a mindenkori hatalmi szervektől, hogy kezdjenek párbeszédet az itteni magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseiről. Egy-kél fogadáson és ugyanennyi ígéreten kívül más eddig nem történt ez ügyben. Sokan a VMDK és az SZSZP vajdasági vezetősége küldöttségének múlt heti megbeszélését mint a dialógus kezdetét értelmezték. Ezekkel a tárgyalásokkal tényleg megkezdődött a párbeszéd a magyarság problémáiról? Páll Sándor: Ez nem a szerb hatalmi szervekkel való tárgyalás, hanem egy párttalálkozó volt, és személy szerint nem is tulajdonítanék tül nagy figyelmet neki, mert a VMDK a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan problémáira a választ a mindenkori szerb hatalomnál leéli hogy keresse, csak ott találhat megoldást. Ezek a politikai szervezetek közötti megbeszélések csökkenthetik a nemzetek közötti feszültséget, és ilyen értelemben lehetnek hasznosak. Óvakodni kell azonban attól, nehogy ezek a beszélgetések túlságosan is elhúzódjanak, és végeláthatatlan egyezkedéssé fajuljanak. Hangsúlyozom, a tulajdonképpeni dialógus még nem kezdődött el.- Ezek szerint a tárgyalásokon nem is esett szó a VMDK-naka legfontosabb, a hármas autonómiát célzó követeléséről? Csorba Béla: Ezt a kérdést lényegében csak felületesen érintettük, noha a másik félnek volt ekörül bizonyos igénye, napi politikai érdekekből. Ezt is azonban inkább csak föltételezem, mert ez kevésbé volt megfogható.- Akkor mi állt a több mint háromórás tárgyalások középpontjában, és lehet-e konkrét eredményekről beszélni? P. S.: Fölvetettük a két politikai szervezet általános elképzeléseit a társadalomban végbemenő folyamatokról, és szó esett olyan problémákról is, amelyek a Tisza menti és az észak-bácskai községekben jelentkeztek, ahol a VMDK-nak van többsége az önkormányzatokban. így beszélgettünk a nemzeti konfrontációról, az önkormányzatoknak a szocialisták által való bojkottjáról, a destrukciókról, a szándékos félremagyarázásokról. Abban állapodtunk meg, hogy a két politikai szervezet körüljárja az észak-bácskai községeket, és megpróbálnak megoldást javasolni a problémákra. Ezt Szabadkán kezdjük, a tervek szerint augusztus végén. Cs. B.: A VMDK küldöttsége azonban azt is hangsúlyozta, hogy ragaszkodik ahhoz: azokban a községekben is vizsgálják meg a problémákat, ahol a magyarság van kisebbségben. Még véletlenül sem akarjuk, hogy olyan látszata legyen a dolognak, hogy csak Szabadkán és a Tisza mentén lennének feszültségek. Egyetértettünk abban, hogy pártjaink kapcsolatában a dialógust kell keresni. Ki-ki a maga szempontjait érvényesítve megpróbál olyan mértékben hatni a közvéleményre, hogy a feszültség csökkenjen. Ha ez valóban így lesz, akkor ennek csak örülhetünk, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a magyarság és a VMDK elleni lélektani háború milyen nagymértékű volt egészen a közelmúltig.- Tekintettel a két szervezet eddigi tevékenységére, feltételezem, hogy nem mindenben tudtak egyetérteni. Cs. B.: Igen, a vajdasági szocialisták első embere már a bevezetőjében hangsúlyozta, hogy pártja a jugoszláv válság globális megoldását tartja fontosnak, azonban nem tudja elfogadni a kisebbségi kérdés internacionalizálását. Ez , szöges ellentétben van nemcsak a VMDK eddigi tevékenységével, hanem a nemzetközi folyamatokkal is. Köztudott ugyanis, hogy Európában a kisebbségi kérdés többé nem számít belügynek. Ezt világosan ki is mondtuk. Tárgyalópartnereink, még ha ezt nem fogadták is el, de megértették, és viszszavonultak ebben a kérdésben. P. S.: Egyik tárgyalópartnerünk, amikor arról beszélgettünk, hogyan lehetne csillapítani a nemzetek közötti feszültséget, azt találta mondani, hogy még abban az esetben is, amikor alkotmánnyal szavatolt jogokról van szó, el kell állni azoknak a követelésétől, ha ez esetleg a más nemzetiségűek szemében provokációnak számít. Ez nem volt valami korrekt megfogalmazás. Guszton András