Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-19 / 8519. szám
Népszabadság, 1993. aug. 14. 2S Aránytalanságok a kultúrában Beszélgetés Zelnik Józseffel- Lapunkban legutóbb megjelent, Mecénás tűnődései cimű írásának allegorikus hangvétele mintha jóval' korábbi korszakot idézne. Azt, amikor a politika, a kultúra vagy a gazdaság valóságos Összefüggéseiről jobbára „képes nyelven” lehetett írni. Visszatért volna ez a korszak?- Hasonlókat írtam akkor is, amikor a politika miatt kellett allegóriába és szimbolikába rejteni a mondanivalót. Most . viszont azért tettem, mert sok személyes ügyet érintettem. S nem engedhetjük meg magunknak a durva személyeskedést, főleg ez után a három éve tartó, hiszterizált légkör után.- Talán célzatos lehetett, hogy éppen Mecénás tógáját öltötte magára. Komolyan gondolja a párhuzamot?- Az elmúlt fél év sajtóvitáiban alapítványi maffiózótól mecénásig mindennek neveztek... ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDAUÓl A rendszerváltással a népi vftgy a magát .annak tartó értelmiség jelentős része hatalomra került - folytatja Zelnik József. -.De hát mi a szerepe ennek az értelmiségnek? Az, hogy programot dolgoz ki az alul lévőknek, így például a vidéknek. Agrárprogramot ad. S mivel foglalkoztak az értelmiség különböző rétegei az eltelt három évben? Médiaháborúval. Ha tizedannyi energiával fordult volna valamelyik csoportjuk a falu gondjai és az agrárproblémák felé, akkor mondhatnánk, högy van népi értelmiség. /ílyan pártnak, mint az MDF, amelyet a vidék vitt győzelemre a választásokon, teljes gőzzel kellett volna dolgoznia avvidék programján. Ez bizony féloldalasra sikerüjt. Az általam fontosnak tartott kárpótlás mellett nem született igazi agrárprogram, de a népi értelmiség legfőképpen azzal maradt adós, hogy fölvázolja an- j nak modelljeit, hogyan lehet vidéken élni, egzisztenciát te- i remteni. Emiatt mondom, hogy' nincs népi értelmiség. (Más kérdés, hogy’ urbánus van-e.) Ha már itt tartunk, szerintem paradoxon, hogy az egyik legjobb agrárszakemberünk, Juhász Pál az SZDSZ-ben -foglal helyet. Ott az ő programja két ok miatt sem tud kibontakozni. Ellenzéki pártnak amúgy sem lehet kellő befolyása. ráadásul amit ő szakemberként képviselne, az nem illik az SZDSZ politikai filozófiájába. Liberális pártban ugyanis- Valójában minek tartja magát?- Magyar értelmiséginek. Sokan természetesen népi értelmiséginek tartanak, mert olyan körből indultam, olyan ügyeket képviseltem - népművészeti, táncházmozgalom és sok minden más ami ezt teszi magától értetődővé. Megkérdezhetnénk azonban, van-e valójában népi értelmiség - ami most különösen aktuális, hiszen készül Szárszó, és az SZDSZ is tanácskozást szervez Múltunk jövője címmel.- Közbevetőleg: minek tulajdonítja ezt a fokozott érdeklődést?- A modem demokráciában a népre kell hivatkozni. Nem Isten kegyelméből, hanem a néptől eredeztethető a hatalom. Ezért lett fontos a népi kultúra is a politikának. (Aránytalanságok... folytatás a 13. oldalon) politikai nonszensznek számít azt mondani, hogy védettség kell a vidéki gazdálkodásnak.- írásában leplezetlenül kimutatja a hazai értelmiség teljesítményéval kapcsolatban érzett csalódottságát. „Kultikus figurákról", „kultúrspekulánsokról” ir, akiknek „csak arra állt rá az esze, hogy ha nem helyezik magukat valamelyik erős érdekcsoport védnöksége alá, akkor háttérbe szorulnak”. De szinte kizárólag a humán értelmiségre gondol, amelyhez ön is tartozik.- Arról is említést teszek, hogy volt egy átkos negyvenéves „augusztuszi” mecenatúra. Amely hozzászoktatta az alkotókat, hogy valódi megmérettetés nélkül alkossanak. Hogy kiadják a könyvüket, de nem veszik meg; elkészítik a filmjüket, de nem nézik meg. Ebből származik a kultúrában az említett túltermelési válság. Az értelmiségi érdekcsoportok megszerzik a pénzt, de több I okból - a könyvszakmában [ például a terjesztés összeomláu sa miatt is - raktáron marad a kulturális tennék. Másfelől viszont bizonyos értékek nem jelennek meg a kínálatban. Teszem azt, a Könyvalapitványban elég nehéz keresztülvinni, hogy a világirodalomból vágj’ a modem filozófia köréből fontos müveket támogassanak, mert a ku- 1 ratóriumokban más az uralkodó vélemény. Ez hasonlót eredményez, mint az előző rendszer J kultúrpolitikája, amely nem jelentette meg, mondjuk, Theilhard de Chardin-t vagy Heideggert. A mai értelmiség nem tud kibújni a támogatottságból és nem meri kitenni magát az európai piac megmérettetésének, noha tudom, az nem könnyű. Inkább egymásnak statisztálnak.- Azoknak az értelmiségi szekértáboroknak tehát, amelyekről írásában szól, a koncessziók, előnyök megszerzése a célja - a túltermelési válság kivédésére?- Igen. Ezért működtetünk nagy „kifizetőhelyeket”. Annak idején benne voltam abban a - Hankiss Elemér által összehívott - bizottságban, amelynek azt kellett kidolgoznia, hogyan lehetne átalakítani a televíziót. Akkor még nem voltak valódi adataim arról, hogy az MTV mennyi pénzzel rendelkezik. Most már tudom: mintegy húszmilliárddal. Más kérdés, hogy ebből a képernyőre tízmilliárd sem kerül. Kiderült, a tévé az ország egyik legnagyobb kifizetőhelye. Én akkor is megmondtam, ezzel nem értek egyet. Ráadásul nem lehet a Duna TV - bármilyen tiszteletre méltóak is a céljai - a második legnagyobb „kifizetőhely”. Ma már azt sem indokolja semmi, hogy A Duna TV ne az MTV bázisán működjön. Ezzel nem az MTV monopolhelyzetét kívánom erősíteni. A Duna TV elkülönítetten működhetne az MTV-n belül, felügyelőbizottság ellenőrzése alatt. Szerintem egyébkent a Duna TV megalakítása nemhogy hiba nem volt, de ennek a kormánynak, ha van igazi tette, az éppen ez. Nem hiszem, hogy ez előzetes politikai egyeztetéssel megoldható lett volna. De a pártok és a társadalmi szervezetek képviselőiből már régen meg kellett volna alakítani a felügyelőbizottságot. S akkor lecsillapodhatott volna az ügy körüli politikai nyugtalanság.- Ha már itt tartunk, ön nemrégiben lemondott a Duna TV igazgatóságában viselt tagságáról. Van-e valami köze ehhez Makovecz Imre legutóbb történt távozásának a. Hungária TV Alapítvány kuratóriumából?- Makovecz ugyanazért mondott le, amiért én.- ön miért mondott le?- Nem láttam biztosítva, hogy a Duna TV nem válik újabb „kifizetőhellyé”. Nem értek egyet azzal, hogy az ország mai helyzetében újabb milliárdokat lehetne erre fordítani az állami költségvetésből. Engem ugyan sokat támadtak alapítványi ügyekben, de el tudok majd számolni - a kormánynak vagy bárkinek Alapítványi tisztségért nem vettem fel egyetlen fillért sem S az a oég, ahol a munkahelyem
